A kamara élete és eseményei
Az igazságügyi miniszter a kamarához intézett leiratában bejelentette, hogy Szentlőrinc, Nagyatád, Perlak és Gyönk székhelyekkel új közjegyzői körzeteket szándékozik létesíteni. „A kamara felterjesztésében kifejtette, hogy az új állások szervezése tekintetében bevárandónak tartja a hagyatékok szaporodására nézve az új örökösödési törvénynek legalább egy évi eredményét. A kamara az 1895. december 8-i ülés alapján egy szabályzatot állított össze, amelyet a hagyatéki eljárás egységes jogalkalmazói gyakorlatának kialakítására megküldött a közjegyzőkön kívül a hagyatéki bíróságoknak és a gyámhatóságoknak is. A Kolozsvári Királyi Közjegyzői Kamara pedig kidolgozott egy jogszabály-módosítást, amely szabályozta volna a közjegyzők iratbetekintési jogát a telekkönyvi iratokba és a közjegyzői díjak végrehajtását. A közgyűlés a válasz megküldésére az elnökséget hatalmazta fel. 1898. március 3-án meghalt Külley Zoltán siklósi királyi közjegyző. A helyére dr. Tolnay Géza pécsi királyi közjegyzőhelyettest nevezte ki a miniszter. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez Blum Béla készített észrevételt, amit a saját költségén kinyomtatott. A tervezet észrevételei a minisztériumban kedvező fogadtatásban részesültek. „Lányi Bertalan miniszteri tanácsos, mint a szerkesztőbizottság vezető tagja, pedig a kamarához küldött igen hízelgő levelében az emlékirat szerkesztőjének a becses munkáért őszinte köszönetét nyilvánította és érdemeit kiemeli.