1904-1905. év eseményei

1904-1905. év eseményei

Az 1904. év legfontosabb eseménye a 2. közjegyzői kongresszus volt, amelyen részt vettek a kamara képviselői is. A tanácskozás fő tárgyát a községi jegyzők magánmunkálatai (okiratszerkesztő gyakorlata) elleni fellépés képezte. Bár ebben a kérdésben a közjegyzői kar élvezte az ügyvédek támogatását, a két igazságügyi hivatásrend még együttesen sem tudott eredményt elérni ez ügyben. A községi jegyzők ugyanis a közigazgatás fontos szereplői voltak. Helyzetüknél fogva a kormány, illetve a kormánypárt támogatói, akik mint az országgyűlési képviselőválasztás kortesei és a népszámlálások lebonyolításának végrehajtói, az országos és a helyi politika alakulását tevékenységükkel döntő mértékben befolyásolták.35 Baranyai Béla elnök a kamara közgyűlésén előadott elnöki beszédében is felhívta a kamara közjegyzőinek figyelmét erre a veszélyre: „Intézményünket az év folyamán egy előre látható, következményeiben súlyos csapás érte a községi és körjegyzők fi zetése és nyugdíj igényeinek rendezéséről szóló törvény s annak kiegészítéseképpen készített s azok magánmunkálatait szabályozó belügyminiszteri, illetve törvényhatósági szabályrendeletek életbeléptetésével, mely szabályrendeletek és törvény a községi jegyzőknek eddig inkább csak tűrt magánmunkálati tevékenységét törvényes erővel ruházta föl, s így a népet jogügyletével mint egy hozzájuk utalta. 1904-ben elhunyt dr. Pápé Dénes bonyhádi és Plainer Lajos kaposvári közjegyző. Bonyhádra dr. Boór Jenő közjegyzőhelyettes kapott kinevezést, míg Kaposvárra Bárdió György sümegi közjegyzőt helyezték át. A megüresedett sümegi közjegyzői állást pedig dr. Szily Ferenc közjegyzőhelyettes kapta meg. Az 1905-ös év politikai mozgalmába, az úgynevezett darabont kormány működése és politikája elleni tiltakozásba a kamara is bekapcsolódott. Lányi Bertalan igazságügy-miniszter leiratot írt a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamarához, amelyben a kamara támogatását kérte a kormány működéséhez. A kamara a válaszában a következőket írta: „A kamara a leiratot mély sajnálattal veszi tudomásul és irattárba helyezni rendeli: mert a kormányt és annak működését az országgyűlés bizalmatlansági szavazata folytán alkotmány- és törvényellenesnek tekinti és így a kívánt támogatást nem ígérheti. Alkotmányellenes kormánynak még törvényen alapuló rendelete, vagy intézkedése is alkotmányellenes. A kamara, vagyis az elnökség álláspontjával nem értett egyet Hagymássy Károly paksi királyi közjegyző, aki kérte a „politikai jellegű nyilatkozat” hatályon kívül helyezését a közgyűléstől. A közgyűlést levezető Ziegler Kálmán kamarai alelnök ezt az elnökség (kamara) tagjai ellen tett bizalmatlansági indítványnak vette, de a határozat visszavonását nem bocsátotta szavazásra. Végül a közgyűlés Ziegler Kálmán álláspontját fogadta el. A közgyűlés megszavazta, hogy Baranyai Béla elnöknek a Közjegyzőségünknek reformjai emlékiratát nyomtassák ki és véleményezésre küldjék meg a kamara közjegyzőinek, valamint a társkamaráknak.