1909. év eseményei

1909. év eseményei

1909-ben tovább csökkent a kamara közjegyzőinek ügyforgalma. A kamara területén lévő lakosság száma 1 376 432 fő volt, melyre levetítve a közjegyzők csak évi 8594 hagyatéki ügyet tárgyaltak le. A letárgyalt hagyatékok 35%-a 200 korona ügyérték alatti volt, ami azt jelentette, hogy a közjegyzők ezeket az ügyeket díjmentesen voltak kötelesek letárgyalni. Ugyanakkor arányaiban kisebb számú volt a 400 korona feletti hagyatékok száma, amiért a közjegyző már díjat is jogosult volt felszámítani. „És csupán egy elenyésző töredék az, amely a közjegyző idegpusztító munkájának méltányos honorálása. Még szembetűnőbb volt a forgalom alakulására az a tény, hogy a közjegyzők egy év alatt csak 1885 darab adásvételi szerződést foglaltak okiratba. A kamara közjegyzői között csak annyi változás történt, hogy Szily Ferenc a sümegi közjegyzői székhelyet elcserélte Polgár József battonyai közjegyzővel. A kamara közgyűlése döntött arról is, hogy az ügyrendjét átdolgozza és javaslatot tesz az országos közjegyzői egyletnek egy közjegyzői kongresszus összehívására. 1910-ben tovább folytatódott az ügyszámok csökkenése. A kamara területén szolgálatot teljesítő közjegyzők ügykönyvébe csak 9953 bejegyzést írtak be. Ugyanígy csökkenő tendenciát mutatott az óváskönyvbe bejegyzett óvások és a másolathitelesítési könyvbe bejegyzett közjegyzői hiteles másolatok száma is. A kamara közgyűlése a hagyatéki eljárások területén a kedvező változást az új jogszabály kidolgozásától várta, amelyre a miniszter kormánybiztosként dr. Charmant Oszkár budapesti királyi közjegyzőt kérte fel. Toldi Béla közjegyző pedig elkészítette az új kamarai ügyrend tervezetét, amely a megnövekedett kamarai ügyforgalomra való tekintettel bevezette a kamarai titkár intézményét. Plihál Viktor közjegyző indítványára a kamara közgyűlése olyan határozatot fogadott el, amelynek alapján a kamara megkereste a területén lévő gyámhatóságokat, hogy a hagyatéki eljárások lefolytatásához szükséges gondnokkirendeléseknél ne a gondnokság alá helyezésnél szükséges eljárást kövessék, mert az hosszadalmas és a hagyatéki ügyek befejezését jelentősen megnehezíti.