1926. év eseményei

1926. év eseményei

A kamarai közgyűlés 1925-ban tárgyalta a közjegyzői nyugdíjintézet felállításának törvényjavaslatát, amelyet a debreceni közjegyzői kamara dolgozott ki és a szombathelyi közjegyzői kamara élt hozzá pótjavaslattal. A közgyűlés úgy értékelte, hogy a nyugdíjintézmény létrehozása túlzottan nagy terheket róna a közjegyzőkre, amivel nem tudnának megbirkózni. Ehelyett úgy döntöttek, hogy a kamara a saját forrásaiból maga segélyezné a rászoruló idős, állásukról már lemondott közjegyzőket és azok hozzátartozóit. Az Igazságügyi Minisztérium leiratában kifogásolta a hagyatéki ügyhátralék növekedését. A kamara közgyűlése úgy vélte, hogy ennek okai a rossz gazdasági helyzet miatti alacsony irodai létszám, a trianoni békeszerződések miatt külföldre került örökösökre vonatkozó nehéz kézbesítési szabályok és a bíróságok azon gyakorlata, hogy az év végén tömegével küldik meg letárgyalásra a hagyatéki ügyeket a közjegyzőknek, és ezzel a saját statisztikájukat javítják meg. Még ebben az évben rendkívüli közgyűlés megtartására került sor. Ennek indoka az volt, hogy az 1926. évi XXVIII. törvénycikk létrehozta a felsőházat, amelybe a közjegyzői kamarák egy tagot és egy póttagot választhattak. Így a közgyűlésnek meg kellett választani az elektorokat a közjegyzői tag megválasztásához. A közgyűlés Kasza Sándor és dr. Rusa Ernő közjegyzőket választotta elektorokká, míg dr. Mike Imre közjegyzőt pótelektornak. A közjegyzői nyugdíjtörvény tervezete módosításra került, és a Budapesti Közjegyzői Kamara kérésére a közgyűlés felülvizsgálta az álláspontját. A közgyűlés viszszavonta a nyugdíjintézet elvetéséről szóló határozatát, azonban a törvénytervezet elfogadásához feltételeket írt elő. A kamara célja az volt, hogy a nyugdíjintézet bevezetése ne terhelje meg túlságosan a közjegyzőket, ami azt jelentette, hogy havi 500 000 koronánál ne legyen magasabb a tagdíj. A tagdíjakat sorozatosan befi zetni elmulasztó közjegyzővel szemben pedig ne feltétlenül a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az állásvesztést szabja ki a bíróság. Álláspontjuk szerint a közjegyzői befizetéseket az Államkincstár kezelje.