1933-1934. évek eseményei

1933-1934. évek eseményei

A kamara legidősebb tagja, Skublics Imre zalaegerszegi királyi közjegyző 1933-ban elcserélte az állását dr. Telman Sándor csepregi közjegyzővel, majd lemondott közjegyzői szolgálatáról. 1933. február 18-án elhunyt dr. Jagasich Sándor tamási közjegyző, aki menekült közjegyzőként lett áthelyezve erre a székhelyre. Helyére dr. Petrán József budapesti közjegyzőhelyettest nevezték ki. A gazdasági világválság hatására az ügyszámok a válság előtti időszakhoz viszonyítva további 40–50%-ot estek. A válság hatása mutatkozott meg abban is, hogy az igazságügyi miniszter három megüresedett, de „életképtelennek bizonyult” közjegyzői állást megszüntetett. A kamara remélte, hogy a közjegyzőhelyettesek minősítésének bevezetésével a minisztérium azt a célt fogja követni, hogy a kinevezési gyakorlatában előnyben részesíti a közjegyzőhelyetteseket. 1934-ben nagy veszteség érte a Pécsi Közjegyzői Kamarát. Március 1-jén elhunyt dr. Madarász István pécsi királyi közjegyző, aki a kamarának közel három évtizeden át volt elnöke, és felsőházi tag. A temetésén a közjegyzői kar és a felsőház nevében jelen volt dr. Lázár Ferenc, a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara elnöke, felsőházi tag. A búcsúbeszédet dr. Angyal Béla pécsi királyi közjegyző tartotta. A kamara május 27-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megválasztották a kamara új elnökét. A kamara új elnöke dr. Angyal Béla pécsi királyi közjegyző, a kamara korábbi titkára lett. A megüresedett pécsi közjegyzői állásra pedig dr. Szilléry Pétert nevezték ki. A közjegyzői kar 1934-ben ünnepelte az intézmény létrejöttének 60. évfordulóját. A közgyűlésen újból, immár sokadszorra elhangzott a közjegyzői reform szükségessége. Az idejétmúlt közjegyzői rendtartást, valamint az örökösödési eljárást új jogszabállyal kellett volna felváltani. A közjegyzői díjszabás felülvizsgálata is régen időszerű volt már, mivel az árakkal lépést nem tartó közjegyzői díjak és a díjak behajtásának, végrehajtásának szabályozatlansága oda vezetett, hogy a közjegyzők a kiszámlázott díjaik 40%-át nem tudták behajtani. Az év további változása az volt, hogy az igazságügyi miniszter rendeletével a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék területén lévő közjegyzői székhelyeket a Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamarához csatolták át.62 Ez konkrétan négy közjegyzői székhelyet érintett: Sümeg, Tapolca, Zalaegerszeg 1. és 2. székhelyeket. A székhelyek átcsatolását maguk, az itt szolgálatot teljesítő közjegyzők kezdeményezték, „azon indokból, hogy a Péccsel való rossz és drága vasúti összeköttetés és a nagy távolság folytán nem tudnak kívánságuk szerint eléggé bekapcsolódni a kamara életébe.