1936. év eseményei
1936-ban a törvényalkotó bevezette a családi hitbizományi kisbirtok intézményét. Az intézmény bevezetésétől a közjegyzők azt remélték, hogy a hitbizományi birtok alapításához hasonlóan a hitbizományi kisbirtok alapítása is közjegyzői okirattal történhet. Ezzel szemben ennek alapításához – a jogszabály szerint – elegendő volt betartani a végrendeletek alakisági szabályait. Így a remélt hatáskörbővítés nem valósult meg. Bár a tárgyévben személyi változás nem történt a kamaránál, mégis kifogásolták a közjegyzők a kamarai közgyűlésen a közjegyzői kinevezéseknél a helyettesek mellőzését. 1936. október 2-án elhunyt dr. Káldi Gyula szekszárdi királyi közjegyző, míg 1937. január 30-án a kamara titkára, Pálffy Gyula szigetvári, majd pedig március 26-án dr. Guthy János dombóvári királyi közjegyző. Szekszárdra dr. László Béla debreceni királyi közjegyzőhelyettest nevezték ki, aki rögtön kérte az áthelyezését Debrecenbe. Így a szekszárdi királyi közjegyzői állásra véglegesen dr. Szakáts István budapesti királyi közjegyzőhelyettes kapott kinevezést, Szigetvárra pedig dr. Debreczeny Dezső került kinevezésre. Az üresedésben lévő dombóvári állást csak a következő évben töltötték be.66 Erre az állásra az igazságügyi miniszter dr. Nyárádi István ügyvédet nevezte ki, aki rögtön kérte a Szarvasra történő átnevezését. Így véglegesen dr. Illgen Aurél lett kinevezve erre az állásra.