1938-39. év eseményei

1938-39. év eseményei

1938. március 10-én elhunyt a kamara legidősebb tagja, dr. Hódi József bácsalmási királyi közjegyző. A bácsalmási közjegyzői állásra dr. Hirmann Gyula kapott kinevezést. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egylete 1938. június 12-én Pécsett tartotta a 7. és egyben utolsó vándorgyűlését. Az eseményen részt vett dr. Lázár Andor már lemondott és dr. Mikecz Ödön újonnan kinevezett igazságügy-miniszter. A vándorgyűlés előtti napon a résztvevők megnézték Újházy György Missa Solemnis című darabját. A vándorgyűlés tudományos programjában pedig dr. Hanny Tódor, az egylet elnöke tartott bevezető előadást, majd dr. Lázár Ferenc a közjegyzői rendtartás reformjának pillanatnyi állását ismertette.68 A tervezet a közjegyzőket egy közjegyzői kamarába tömörítette volna. A Szombathelyi és a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara azonban ellenezte, hogy ez egész közjegyzői kar egy közjegyzői kamarába szerveződjön. 1939-ben a miniszter olyan rendeletet hozott, hogy a tűzharcosok (a világháború harctereit megjárt jogászok) előnyben részesüljenek a közjegyzői kinevezéseknél. Ebben az évben a kormányzó dr. Mike Imre nagyatádi közjegyzőt magyar királyi kormány-főtanácsosi címmel tüntette ki. Dr. Nemes József bonyhádi közjegyző Szolnokra kérte az áthelyezését, és az így megüresedett székhelyre dr. Siklósi Tamás pécsi királyi közjegyzőhelyettes nyert kinevezést. A kamara ebben az évben vezette be a közjegyzők és a helyettesek részére az arcképes kamarai igazolványt.69 1940-ben – a közjegyzői rendtartás reformja keretében – az igazságügyi miniszter be akarta vezetni a közjegyzői szolgálat felső korhatárát. Az igazságügyi kormányzat ezt a közjegyzők betöltött 75. évében kívánta meghatározni. A tervezett szabályozás sértette a közjegyzők érdekeit, ezért egyhangúan tiltakoztak ellene.

Galéria