1940-41. év eseményei

1940-41. év eseményei

1940. március 12-én elhalálozott dr. Kollár Győző szentlőrinci királyi közjegyző. A helyére dr. Kőszegi Antal került kinevezésre.70 A Délvidék visszatérésével kapcsolatban visszaállításra kerültek a trianoni békeszerződést megelőző közjegyzői székhelyek Baranyában és a Muraközben. A dárdai, a csáktornyai és a perlaki közjegyzői székhelyek akárcsak a múltban, úgy a jelenben is a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara illetékességéhez tartoztak. 1941-ben az Igazságügyi Minisztérium a közjegyzői rendtartás újabb tervezetét készítette elő. Ebben már nem szerepelt a közjegyzői nyugdíjkorhatár sokat vitatott kérdése. A Királyi Közjegyzők Közlönye ebben az évben a 40. évfolyamát jelentette meg. A kamara közgyűlése elismeréssel emlékezett meg erről az évfordulóról: „Megállapíthatjuk, hogy a Közlöny célkitűzéseinek jól megfelelt, a kari érdekek bátor szószólója volt, és az idők folyamán állandóan és ma különösen karunk tagjainak nélkülözhetetlen és magas színvonalon álló folyóirata. A dárdai közjegyzői székhelyre dr. Róth Sándor helyi ügyvédet, korábbi közjegyzőhelyettest, a csáktornyai székhelyre dr. Bertin József nagykanizsai ügyvédet, míg Perlakra dr. Sebestyén Mátyás perlaki ügyvédet nevezték ki. A kamara 1942. évi személyi híreihez tartozott még, hogy dr. Angyal Béla Pécs szabad királyi város képviseletében a felsőház tagja lett. A kormányzó pedig dr. Örley György, Vitéz Barna Lajos és dr. Szakáts István közjegyzőket Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki. A megüresedett, illetve az újonnan  létesített pécsi közjegyzői állásokra dr. Müllher Alajos és dr. Jelen Miklós pécsi ügyvédeket nevezték ki. Dr. Hanny Andor közjegyzőt Sárvárra helyezték át. Helyére dr. Medvegy György szarvasi közjegyzőhelyettes került kinevezésre. Az újonnan kinevezett dr. Müllher Alajos 1942. április 6-án elhunyt. A megüresedett pécsi közjegyzői állásra dr. Kovács Kálmán balatonfüredi közjegyző került áthelyezésre. A kormányzat bevezette a testületi átalányadózás lehetőségét a közjegyzői kamarák számára. A pécsi kamara közgyűlése az új adózási szabály alkalmazásától egyelőre elzárkózott, mivel előbb tanulmányozni kívánták azon közjegyzői kamarák adózási gyakorlatát, amelyek már áttértek az átalányadózásra. Sérelmesen érintette a közjegyzőket, hogy az üzleti könyvek illetékéről szóló jogszabály a közjegyzői ügykönyveket is az illetékességi körébe vonta. A közjegyzők azt szerették volna elérni, hogy az ügyviteli előírások miatt vezetett ügykönyvek kerüljenek ki a jogszabály hatálya alól. A kamara javasolta a közjegyzői díjszabás módosítását a közjegyzői átalánydíjaknál. Különösen a hiteles másolatok oldalankénti 1 pengőről történő felemelését kezdeményezték, mivel ez az összeg a háborús viszonyok miatt bekövetkezett infl áció hatására már a töredékét sem érte a megelőző időszak vásárlóértékének. A minisztérium azonban a kamara sorozatos felterjesztéseire sem válaszolt. Tovább növelte a kamarához tartozó közjegyzők problémáit a Baranya Megyei Árvaszék belső utasítása, amely vitatta a gyámhatósági jóváhagyást igénylő közjegyzői okiratoknál a közjegyzők törvényen alapuló képviseleti jogosultságát. Az elnöki utasítás előírta, hogy azokban az esetekben, amikor a közjegyzői okiratba foglalt jogügylet joghatásának kiváltásához telekkönyvi bejegyzéshez volt szükség, a közjegyzők helyett a vármegyei tiszti ügyészséget jelöljék ki az árvaszékek az eljárásra, és ők állapították meg a tiszti ügyészség díjait is. A kamara ebben az ügyben is felterjesztéssel élt az igazságügy-miniszterhez.