1946. évi események

1946. évi események

Az 1946. évi közgyűlésen a kamara korábbi elnökét, dr. Angyal Bélát a kamara örökös tiszteletbeli díszelnökének választották meg. Az újonnan maradt közjegyzői székhelyeket az igazságügy-miniszter kinevezésekkel betöltötte: dr. Tihanyi Mátyás volt hódsági közjegyzőt Szekszárdra, dr. Csákai Albert dunavecsei közjegyzőt Nagykanizsára, dr. Csaplár Vilmos nagykanizsai közjegyzőt Dunavecsére, dr. Bernáth Jenő volt szabadkai közjegyzőt Tabra, dr. Balassa Pál volt óbecsei közjegyzőt Dunaföldvárra, dr. Medvegy György lengyeltóti közjegyzőt Igalra, dr. Örley Dénes kisújszállási közjegyzőt pedig Pécsváradra helyezte át. Tabra dr. Vida Gyula balassagyarmati ügyvédet nevezték ki, majd Karcagra helyezték át. Dr. Vékony Béla közjegyzőhelyettest Bajára, dr. Fekete Imre ügyvédet Bácsalmásra, dr. Gáspár Ödön csurgói ügyvédet Nagykanizsára nevezték ki. Dr. Apáthy Árpád volt besztercei közjegyzőt pedig Mohácsra helyezték át. Dr. Szakáts István közjegyzőt pedig állásából felmentették, mivel katonai szolgálata miatt eltávozott a szolgálati helyéről. Dr. Fehérvári Dezső bajai közjegyző 1946ban elhunyt. A kamara közjegyzőinek nagy gondot okozott a pengő, majd az adópengő elértéktelenedése. Egy idő után pedig leállt a pénzforgalom, és az ügyfelek a közjegyzői díjakat csak természetben, élelmiszerekkel tudták kifizetni. A forint bevezetése pedig deflációs hatással járt, azonban a pénzforgalmat nehezítette, hogy csak kevés pénz volt forgalomban. A közjegyzői kar a Budapesti Közjegyzői Kamara vezetésével igyekezett demokratizálni a közjegyzői intézményt, hogy ezzel elejét vegyék az igazságügyi kormányzat kíméletlen változtatásainak. Ez a kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, mert a közjegyzők felterjesztéseit a minisztérium ismét nem vette fi gyelembe. Érezhető volt, hogy küszöbön áll az intézmény gyökeres átszervezése, ezért a közjegyzők is igyekeztek bebizonyítani a hivatásrend népi demokratikus jellegét.