A kamara ügyforgalmi statisztikája
A kamara ügyforgalmi statisztikája a működésének első 25 évében (kb. 5 évenkénti
bontással) a következőképpen alakult:
1880 : 18 801 ügyszám (18 közjegyző)
1885 : 18 388 ügyszám (18 közjegyző)
1890 : 30 671 ügyszám (21 közjegyző)
1894 : 31 100 ügyszám (21 közjegyző)
1899 : 33307 ügyszám (22 közjegyző)
Az emelkedő ügyforgalmi adatok ugyanakkor elfedték, hogy a közjegyzői okiratok száma folyamatosan csökkent. Az ügyszám emelkedését a váltóóvások és a közjegyzői ténytanúsítások növekedése okozta. Ugyanakkor a közvégrendeletek száma is folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, ami a közjegyzők iránti bizalom
erősödését mutatta.
A hagyatéki ügyek statisztikája:
1880 : 18 801 ügyszám (18 közjegyző)
1878 : 4140 ügyszám (18 közjegyző)
1883 : 3593 ügyszám (18 közjegyző)
1885 : 4768 ügyszám (18 közjegyző)
1890 : 9649 ügyszám (21 közjegyző)
1894 : 8124 ügyszám (21 közjegyző)
1899 : 10749 ügyszám (22 közjegyző)
Ez a statisztika megegyezik a szombathelyi királyi közjegyzői kamara hasonló adataival. Baditz Lajos szerint „számba vehető emelkedés csupán a váltóóvásoknál van, de ez is csak a nagyobb forgalmú városokban s a hagyatéki ügyeknél mutatkozó némi emelkedést ellensúlyozza az ingyen ellátandó hagyatéki ügyeknek a vidéken az összes hagyatékok 20-25%-át meghaladó nagyszáma”.