Bánffay Simon: A lap szerkesztő

A lap szerkesztő

1850. szeptember 1-jétől tehát Bánffay szerkesztette a lapot, amelynek a munkatársait gondosan megválogatta. Tovább működött Falk Miksa, aki Bécsből, a császárvárosból küldte a Levelek a birodalmi székvárosból című tudósításait. A lap új munkatársai között a legnevesebb Kemény Zsigmond író volt. A Helytartótanács által remélt változás azonban nem következett be az új főszerkesztő kinevezésével. Bánff ay a császári kormányzat birodalmi szemlélete helyett inkább az őt támogató és Ürményi József köré szerveződő magyar konzervatív kör szemléletét tükrözte az újságjában. A Helytartótanács ezért megbízta Protmann József városkapitányt az egyesített fővárosi rendőrség vezetőjét, hogy információkat gyűjtsön Bánff ayról. Protmann a jelentésében leírta, hogy „Császár távollétében az ismeretes túlzó magyarkodó, a radikális érzelmű, de nem csekély tehetségű Bánffay Simon szerkeszti a lapot. Az ő tollának tulajdonítják az újabb időben megjelent kormányellenes vezércikkeket. A jól megválogatott munkatársaknak köszönhetően a Pesti Napló színvonala emelkedett. Az újság olvasói nemcsak a hazai, hanem a korabeli Európa minden eseményéről értesültek. A lap fokozatosan ellenzéki orgánummá vált. „Ellenzékiségét a kormányzati módszerek területén áttétellel, az allegóriává merevített francia központosítással szemben – olykor még távolabb menve a kínai példával szemben – fogalmazta meg. Közvetlenül az osztrák-német sajtó ellenlábasa lett. Bánff ay lapszerkesztési nehézségeit növelte, hogy több cikket is közölt a párizsi magyar emigráció életéről, eseményeiről. Végül Bánff ay Simont 1851. szeptember 6-án mozdították el a Pesti Napló főszerkesztői tisztségéből. Utódja az ismert ügyvéd és újságíró Kecskeméthy Aurél lett. Mivel Kecskeméthy ekkor még evangélikus vallású volt, így a lap szerkesztésére végül ismételten Récsi Emil kapott engedélyt. Bánffay 1852-ben újból megkísérelte a lap szerkesztésének átvételét azzal, hogy márciusban egy politikai és szépirodalmi lap indítására kért engedélyt. Figyelemmel azonban a Pesti Naplóban követett főszerkesztői tevékenységére, az új lap szerkesztését már nem engedélyezték a számára. Bánfay átmenetileg az Alagút Egylet titkáraként folytatta pályafutását, majd pedig 1855-ben Pécsre költözött. 1855. április 25-én házasságot kötött gróf Berényi Augusztával, azonban az újságírástól továbbra sem szakadt el. 1856-ban Falke János kapta meg a Helytartótanácstól a hivatalos lapok, így a Budapesti Hírlap szerkesztését is. Falke a lapok megújításával foglalkozva, kiépítette a vidéki levelezők hálózatát. A Baranya megyei rendőrfőnök ajánlásával Bánff ay lett a lap pécsi levelezője. Bánffay már 1855-ben is írt pécsi tudósításokat némi pesszimizmussal a Magyar Sajtó című lapba. „Higgye el, miszerint nem kevés resignatio szükséges ahhoz, hogy Pécsről valaki egy hírlapnak oly levelet írjon, mely fölött az olvasó el ne alugyék, hogyha csakugyan végig bír rajta hatolni, nagyokat és gyakran ne ásítozzék.