DÁRDAI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Dárda közjegyzői székhelyet 1874-ben létesítették, majd illetékességét az 5470/1941- IM számú rendelettel újraszabályozták. A közjegyzői székhely 1875 és 1919, majd 1941 cs 1944 között a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége a Dárdai Járásbíróság területére terjedt ki. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma 1880-ban 34 017, 1910-ben 38 563, 1941-ben 42 002 lő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint l880-ban 12 581 magyar, 8030 horvát, szerb, szlovén, 11 939 német és 1467 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 16 8 12, a horvát, szerb, szlovénoké 5701, a németeké 12 75 5, az egyéb nemzetisé-gűeké 3295 fő volt. I94I-ben a magyar lakosság száma 15 758, a horvát, szerb, szlovén 11 763, a német 13 194, az egyéb nemzetiségűeké I287 tőre változott. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Dárda székhelyen 191 5-ben a névaláírás-hitelesítések száma 18, a hagyatékoké 385, a másolathitelesítéseké 19, az óvásoké 153, a bírói megbízásoké 1, a magánbeadványoké 58 volt. 1943-ban 114 közjegyzői okirat, 47 végintézkedés, 91 tanúsítvány, 663 hagyaték, 100 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Dárda székhelyre 1875-ben Szilágyi Ferencet nevezték ki, aki 1880-ban lemondott közjegyzői tisztségéről. Helyére Visy Lajost nevezték ki, őt 1886-ban Mohácsra helyezték. Ursziny Pál 1886-tól 1910-ben bekövetkezett haláláig volt dárdai közjegyző. 1910-ben dr. Kiss Emilt nevezték ki, akinek szolgálata az első világháborút követő impériumváltással szűnt meg. 1941-ben dr. Róth Sándort kapott kinevezést, ő 1945-ig, az újabb impériumváltásig látta el Dárdán a közjegyzői szolgálatot.