LUGOSI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

LUGOSI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Lúgos közjegyzői székhelyet az I874 december 17-én kiadott 4164. IME számú rendelettel létesítették. I 890-ben a I 4.133. IM számú rendelettel létrehozták a németbogsáni közjegyzői székhelyet, amely a lugosi közjegyzői székhely illetékességi területét is érintette. 1896-ban az 58.5 34/1096. IM számú rendelet értelmében Lúgoson második közjegyzői székhelyet is létesítettek. I908-ban a 2340/1908. IM számú rendelettel létrehozták a hiesádi közjegyzői székhelyet,  amely a lugosi közjegyzői székhelyek illetékességi területét szintén érintette. Lúgos közjegyzői székhely 1875 és 1919 között a Temesvári Királyi Közjegyzék Kamarához tartozott.² Illetékessége 1890-ig a Lugosi, a Facsádi és a Németbogsáni Járásbíróság területére, 1890-től 1908-ig a Facsádi és a Lugosi, majd 1908-tól csak a Lugosi Járásbíróság területére terjedt ki. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma I 880-ban 62 944, 1910-ben 90 055 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint 1880-ban 2585 magyar, 47 863 román, 8629 német és 3 874 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 14 464, a románoké 57818, a németeké 15 355, az egyéb nemzetiségűeké 4411 fő volt. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Lúgos I. székhelyen 1910-ben 767 közjegyzői okirat, 14 végintézkedés, 1847 tanúsítvány, 5 letét, 273 hagyaték, 46 bírói megbízás, 61 fordítás és 89 magánbeadvány keletkezett. 19 I 5-ben a névaláírás-hitelesítések száma 128, a hagyatékoké 344, a másolathitelesítéseké 119, az óvásoké 79, a bírói megbízásoké 31, a letéteké 2, a fordításoké 39 és a magánbeadványoké 174 volt. Lúgos 2. székhelyen 1910-ben 817 közjegyzői okirat, 22 végintézkedés, 975 tanúsítvány, 7 letét, 270 hagyaték, 26 bírói megbízás, 56 lordítás és 78 magánbeadvány született. 1915-ben a névaláírás-hitelesítések száma 67, a hagyatékoké 228, a másolathitclesítéscké 74. az óvásoké 63, a letéteké 3 és a fordításoké 2 volt. A személyi adatokat tekintve Lúgos I. székhelyre 1875-ben Bésán Mihályt nevezték ki, aki 1908-ban bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. Helyére 1908-ban dr. Rottenberg Mártont nevezték ki, ő az impériumváltásig látta el Lúgoson a közjegyzői szolgálatot. Lúgos 2. székhelyre 1897-ben dr. Mattiassich Dezsőt nevezték ki, akit 1905-ben Hódmezővásárhelyre helyeztek. 1906-ban Rezei Fabius kapott kinevezést, ő 1916-ban bekövetkezett haláláig teljesített közjegyzői szolgálatot.