PERLAKI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

PERLAKI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Perlak közjegyzői székhelyet 1907-ben létesítették a Csáktornyái közjegyzői székhely újraszabályozásával, és illetékességét a 27-842/1907- IM számú rendelet határozta meg. Az illetékességet az 5470/194 LIM rendelettel újraszabályozták. Pcrlak közjegyzői székhely 1907 és 1919, majd 1941 és 1944 között a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott.1 Illetékessége a Perlaki járás területére terjedt ki. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma l880-ban 32 902, 1910-ben 43 916, I941-ben 44 657 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint l880-ban 919 magvar, 30 304 horvát, szerb, szlovén, 269 német és 1410 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 2057, a horvát, szerb, szlovénoké 41 647, a németeké 73, az egyéb nemzetiségűeké 139 fő volt. I941 -ben a ma-gyár lakosság száma 2512, a horvát, szerb, szlovén 41 987, a német 12, az egyéb nemzetiségűeké 146 fő volt. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Perlak székhelyen 1915-ben a névaláíráshitelesítések száma l8, a hagyatékoké 385, a másolathitelesítéseké 19, az óvásoké 153. a bírói megbízásoké 1 és a magánbeadványoké 58 volt.3 1943-ban 102 közjegyzői okirat, 19 végintézkedés, 68 tanúsítvány, 597 hagyaték és 142 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Perlak székhelyre 1907-ben dr. Noszlopy Gáspárt nevezték ki, aki szolgálatát a székhely megszűnéséig, az 1919-évi impériumváltásig látta el. I941-ben dr. Sebestyén Mátyást nevezték ki, ő 1944-ig, az újabb impériumváltásig volt Perlak magyar királyi közjegyzője.