SOPRON VÁRMEGYE GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÖZÉLETÉBEN

Baditz Lajos szerepe a vármegyében

Baditz Lajos a birtokai fekvése, árvíztől való mentesítése érdekében kapcsolódott be már 1892-ben a Rába szabályozási ártérbirtokosság munkálataiba. A földművelésügyi miniszter a Rába- szabályozó Társulat választmányi tagjának nevezte ki. Ebben az időszakban a Rába áradásai elöntötték a Rába köz alacsonyabb fekvésű földjeit, így hangsúlyosan felmerült az árvízvédelmi létesítmények, a zsilip és a rőzsegát helyreállításának fontossága. Ezért a társulat a következő határozatot hozta: „…a társulat állítsa helyre a Rábatorok állandó gátját és a zsilipet, mert ez a Rábaköznek fontos ipari, kereskedelmi és közegészségügyi érdekeit érinti.” Az értekezlet határozatában foglalt felhatalmazás alapján Haller József és Baditz Lajos birtokosok a rábaközi gazdák nevében kértek segítséget a minisztertől. Földbirtokosként tagja volt a Sopron Vármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az egyesület 1895-ben a választmányi (igazgatósági) tagjának is megválasztotta. A Baditz Lajost jellemző gondosság mutatkozott meg abban is, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezetében üzletrészt jegyzett. Ugyancsak a magas színvonalú gazdálkodásra való törekvését jelzi, hogy elvállalta a Borellenőrző bizottság kapuvári járási elnöki tisztségét. Baditz Lajos királyi közjegyzőként – és mint a nagyobb Sopron vármegyei földbirtokosok általában – a legnagyobb vármegyei adófi zetők (virilisták) listáján szerepelt. 1896-ban évi 1467 Ft, míg 1912-ben évi 4435 korona 72 fi llér adót fi zetett.14 A virilisták a vármegye törvényhatósági bizottságának (vármegyei közgyűlésnek) automatikusan a tagjai voltak. Baditz Lajos a vármegyei közéletben konzervatív, kormánypárti politizálást folytatott. A vármegyei közgyűlésben egyik kezdeményezője volt annak az indítványnak, amely elítélte a parlamenti ellenzék obstrukciós politikáját és támogatásáról biztosította a kormányt. „Baditz Lajos kapuvári királyi közjegyző elfogadásra ajánlotta az állandó választmány indítványát, mely kimondja, hogy Sopron megye a kormányt békeszerző, a parlamenti tanácskozás szabadságát és a többségi akarat megnyilatkozásának lehetőségét biztosító nehéz munkájában mindenkor támogatja.” 1913-ban a 15 tagú vármegyei küldöttség tagjaként Lukács László miniszterelnöknél járt, hogy előmozdítsa a soproni (városi) és a kapuvári (Sopron megyei) közkórház építésének ügyét. Baditz részt vett az országos politika helyi szervezésében is. 1896-ban a Szabadelvű Párt (kormánypárt) Sopron megyei szervezetének alapító tagja volt. Emellett a Szabadelvű Párt kapuvári alapszervezete elnökének is megválasztották. 1899-ben alakult meg az Országos Nemzeti Szövetség, amely feladatául tűzte ki, hogy előmozdítsa az országban a társadalmi békét. Három tagozata volt: a nemzetiségi, a munkás és a társadalmi. Baditz az Országos Nemzeti Szövetség kapuvári mozgalmát vezette.

Galéria