SZABADKAI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Szabadka I. közjegyzői székhelyet 1875-ben az 1874- december I7-én kiadott 4I64. IME számú rendelet alapján létesítették. 1919-ben megszüntették, majd 1941-ben az 5480/I94I. IME számú rendelet alapján újból rendszeresítették. Illetékességét a 72.659/I94I. IM számú rendelet határozta meg. Szabadka 2. közjegyzői székhelyet szintén l875-ben az 1874- december I7-én kiadott 4164- IME számú rendelet alapján létesítették. 1919-ben megszüntették, majd I94I-ben az 5480/1941-IME számú rendelet alapján újból rendszeresítették. Illetékességét a 72.659/1941-IM számú rendelet határozta meg. Szabadka közjegyzői székhely 1941-ben létesült, az 5480/1941. IME számú rendelet alapján, illetékességét ugyancsak a 72.659/I94I. IM számú rendelet határozta meg. Szabadka1944-ben, a I 3-093/I944-IM számú rendelet alapján létesült. A közjegyzői székhely 1875 és 1919, valamint 1941 és 1944 között a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége eredetileg a Kiskunhalasi Járásbíróság és a Szabadkai Járásbíróság területére terjedt ki. 1876-ban a 1 1.95 5-IM számú rendelet alapján a Kiskunhalasi járás kivált a szabadkai királyi közjegyzők illetékességi területéből , és átkerült a Kalocsai Királyi Törvényszékhez. Ezzel a kiskunhalasi székhely a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarától átkerült a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamarához. Ugyancsak 1876-ban a 2706. számú miniszteri körrendelet alapján a Topolyai Járásbíróság illetékességi területe kivált a zentai királyi közjegyzők illetékességi területéből, és a szabadkai közjegyzői székhely illetékességi kerületébe került át. 1894-ben az 50.1 35 IM számú rendelet alapján a Topolyai Járásbíróság illetékességi területe kivált a szabadkai királyi közjegyzők illetékességi területéből, és önálló közjegyzői székhely lett. Ennek értelmében a szabadkai közjegyzői székhelyek illetékessége az 1895- évi állapot szerint kerül ismertetésre. A közjegyzői székhely illetékességéhez tartozó községek 1895-től a következők voltak: a Bácsalmási járásból Bajmok; a Topolyai járásból Sándor, amely 1904-től Szabadka részét képezi; valamint a Szabadka szabad királyi városhoz tartozó községek, azaz Kele-bia, Ludas, Nagyfény, Palics-fürdő, Tavankút, Tompa, Vörösegyháza és Verusics.2 A székhely illetékességi területén élő lakosság száma l880-ban 62 556, 1910-ben 94 6I0, I94I-ben 102 73 6 lő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint lS80-ban 30 I7I magyar, 27 386 horvát, szerb, szlovén, 1746 német és 3253 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 55 587, a horvát, szerb, szlovéneké 3 553, a németeké 1913, az egyéb nemzetiségűeké 3 3 557 fő volt. 1941-ben a magyar lakosság száma 6l 581, a horvát, szerb, szlovén 38 48O, a német 1787, az egyéb nemzetiségűeké 888 főre változott. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Szabadka I. székhelyen 1885-ben a közjegyzői okiratok száma 437, a tanúsítványoké 760, az árveréseké 59, a telekkönyvi ügyek száma 293 volt. 1916-ban az összes ügvszám 486 volt, a névaláírás-hitelesítés 77, a másolathitelesítés 225, a magánmegbízás 215, a hagyaték 278 és az óvás 27. 1942-ben I86 közjegyzői okirat, 38 halálesetre szóló intézkedés és 6652 közjegyzői tanúsítvány keletkezett. Szabadka 2. székhelyen 1885-ben a közjegyzői okiratok száma 529, a tanúsítványoké 322, a telekkönyvi ügyek száma 334 volt. 1916-ban az összes ügyszám 846 volt, a névaláírás-hitelesítés 142, a másolathite-lesítés 3 54, a magánmegbízás 363, a hagyaték 285, az óvás 217, a fordítás 70. 1942-ben 170 közjegyzői okirat, l8 halálesetre szóló intézkedés és 2009 közjegyzői tanúsítvány született. Szabadka 3- székhelyen 1942-ben a közjegyzői okiratok száma 136, a halálesetre szóló intézkedéseké I7, a közjegyzői tanúsítványoké 1163 volt.4 A személyi adatokat tekintve Szabadka I. székhelyre 1875-ben Antunovits Mátyást nevezték ki közjegyzőnek, aki 191 I-ben lemondott állásáról. Dr. Hódi Mózest 1911-ben nevezték ki, őt 1919-ben a szerb igazságügyi miniszter felmentette, majd 1925-ben áthelyezték Bácsalmásra. Dr. Veréb Gyula 1941-ben kapott kinevezést, először az illetékes járási katonai parancsnokságtól, később az igazságügyi minisztertől, de 1944-ben az impériumváltás miatt megszűnt az állása. Szabadka 2. székhelyre 1875-ben Leovics Simont nevezték ki, akinek közjegyzői állása az 1900-ban bekövetkezett halálakor szűnt meg. Alföldi Flatt Victort még ugyanabban az évben, 1900-ban kinevezték, de 1919-ben a szerb igazságügyi miniszter őt is felmentette. I941-ben a katonai hatóság ideiglenes közjegyzőnek dr. Sík Bélát nevezte ki, majd a miniszter 1942-ben dr. Mamusich Józsefet, akinek 1944-ben szintén az impériumváltás következtében szűnt meg az állása. Szabadka 3- székhelyre 1941-ben a katonai hatóság dr. Bottlik Dezsőt nevezte ki, akit a miniszter később végleges hatállyal Zsablyára helyezett. Erre a székhelyre 1942-ben dr. Bernáth Jenőt nevezte ki, akinek 1944-ben az impériumváltás miatt megszűnt az állása; ő 1945-től Tabon volt közjegyző. Szabadka székhely betöltetlen maradt.