ÚJVIDÉKI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Újvidék közjegyzői székhelyet az 1874- december 17-én kiadott 4164. IME számú rendelettel létesítették. 1889-ben egy második közjegyzői székhely létesítésére is sor került. I9I9-ben az impériumváltással mindkét közjegyzői székhely megszűnt. 1941-ben, amikor már három közjegyzői székhely létesült, az 5470/1941. IM rendelettel az illetékességet újraszabályozták. Újvidék közjegyzői székhely 1875 és 1919, majd 1941 és 1944 között a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége az Újvidéki Járásbíróság területére terjedt ki. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma 1880-ban 70 481, 1910-ben 88 976, 1941-ben 116 471 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint 1880-ban 14 436 magyar, 19 699 szlovén, horvát, szerb, 17 855 német és 18 491 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 26 384,  a szlovén, horvát, szerbeké 23 941 a németeké 19 050, az egyéb nemzetiségűeké 19 601 fő volt. 1941-ben a magyar lakosság száma 44 013, a szlovén, horvát, szerb 30 52I, a német 20 031, az egyéb nemzetiségűeké 21 906 főre változott. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Újvidék I. székhelyen 1903-ban a közjegyzői okiratok száma 318, a végintézkedéseké 38, a tanúsítványoké 1877, a letéteké 5, a hagyatékoké 350, a bírói megbízásoké 32, a fordításoké 147, a magánbeadványoké 175 volt. 1915-ben 128 névaláírás-hitelesítés, 210 hagyaték, 372 másolathitelesítés, 49 óvás, 1 bírói megbízás, 1 letét, 249 fordítás, 163 magánbeadvány született. 1942-ben 120 közjegyzői okirat, 4 végintézkedés, 1621 tanúsítvány, 2 letét, 297 hagyaték, 560 fordítás, 57 magánbeadvány keletkezett. Újvidék 2. székhelyen 1915-ben a névaláírás-hitelesítések száma 129, a hagyatékoké 222, a másolathitelesítéseké 147, az óvásoké 126, a bírói megbízásoké 4, a letéteké 5, a fordításoké 268, a magánbeadványoké 95 volt. 1942-ben 194 közjegyzői okirat, 17 végintézkedés, 4799 tanúsítvány, 1 letét, 207 hagyaték, 1569 fordítás, 32 magánbeadvány született. Újvidék 3. székhelyen 1942-ben 158 közjegyzői okirat, 16 végintézkedés, 8393 tanúsítvány, 1 letét, 240 hagyaték, 2905 fordítás, 5 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Újvidék I. székhelyre 1875-ben Matics Jánost nevezték ki, aki 1889-ben elhunyt. Helyére 1890-ben Szlávi Jánost nevezték ki, és ő az 1919-es impériumváltásig látta el szolgálatát. 1941-ben az illetékes katonai parancsnokság ideiglenesen dr. Wagner Károlyt bízta meg, s miután megbízását az igazságügyi miniszter megerősítette, közjegyzői szolgálatát az 1944. évi impériumváltásig látta el. Újvidék 2. Székhelyre 1889-ben Gesztessy János zsombolyai királyi közjegyzőt helyezték át, de ő a székhelyet nem foglalta el, így a miniszter az áthelyezést érvénytelenítette. Dr. Várnay Ernőt 1907-ben nevezték ki, akinek szolgálata az első világháborút követő impériumváltással szűnt meg. 194I-ben az illetékes katonai hatóság ideiglenes megbízással dr. Magyary-Kossá Zoltánt nevezte ki, s miután megbízását az igazságügyi miniszter megerősítette, az I944-es impériumváltásig látta el a közjegyzői szolgálatot. Újvidék 3. székhelyre az illetékes katonai hatóság ideiglenes megbízással dr Léh Tibort nevezte ki, s miután kinevezését az igazságügyi miniszter megerősítette, az I944-es impériumváltásig látta el közjegyzői szolgálatát. 194I-ben a katonai hatóság, átvéve a jugoszláv közjegyzői illetékességet, öt közjegyzői állást létesített. Újvidék 4. székhelyre dr. Nagy Ivánt, Újvidék 5. székhelyre dr. Derner Richárdot nevezte ki az illetékes járási katonai parancsnokság, kinevezésüket azonban az igazságügyi miniszter nem erősítette meg, mivel csak három közjegyzői székhelyet kívánt Újvidéken létesíteni.