ZENTAI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Zenta közjegyzői székhelyér az 1874- december 17-én kiadott 4164. IME számú rendelettel létesítették. 1876-ban a 2706. számú miniszteri körrendelet értelmében a zentai királyi közjegyzők illetékességi területéből a Topolyai Járásbíróság illetékességi területe kivált, és a szabadkai közjegyzői székhely illetékességi kerületébe került át. Zentán az 1890. évi 39 965. számú körrendelettel I89I januárjától egy második közjegyzői székhelyet is létesítettek. I9I9-ben az impériumváltással mindkét közjegyzői székhely megszűnt. Az illetékességet az 5470/I94E IM rendelettel újraszabályozták. Zenta közjegyzői székhely 1875 és 1919, majd 1941 és 1944 között a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége kezdetben a Zentai Járásbíróság és a Topolyai Járásbíróság területére terjedt ki, majd 1876-tól csak a Zentai Járásbíróság területére. A székhely i lletékességi területén élő lakosság száma 1880-ban 43 80I, 1910-ben 58 731, 1941-ben 65 419 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint l880-ban 32 873 magyar, 8IO8 szlovén, horvát, szerb, 728 nemet és 2092 fő egyéb nemzetiségű ember élt. I9I0-ben a magyarok száma 49 264, a szlovén, horvát, szerbeké 8862, a németeké 247, az egyéb nemzetisé-gűeké 3 58 lő volt. I94I-ben a magyar lakosság száma 56 569, a szlovén, horvát, szerb 0038. a német 241, az egyéb nemzetiségűeké 569 lőre változott. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Zenta 1. székhelyen 1903-ban a közjegyzői okiratok száma 44, a végintézkedéseké 39, a tanúsítványoké 286, a hagyatékoké 305, a bírói megbízásoké 117, a fordításoké 73, a magánbeadványoké 79 volt. 1915-ben 40 névaláírás-hitelesítés. 215 hagyaték, 130 másolathitclcsítés, 40 óvás, I40 magánbeadvánv keletkezett. 1942-ben 227 közjegyzői okirat, 14 végintézkedés, 2 591 tanúsítvány, 646 hagyaték, 617 fordítás született. Zenta 2. székhelyen 1903-ban a közjegyzői okiratok száma 172, a végintézkedéseké ló, a tanúsítványoké 203, a hagyatékoké 333, a bírói megbízásoké 117, a fordításoké 64 és a magánbeadványoké 85 volt. 1915-ben 16 névaláírás-hitelesítés, 297 hagyaték, 32 másolathitelcsítés, 12 óvás és 15 magánbeadvány keletkezett. 1942-ben 207 közjegyzői okirat, 21 végintézkedés, 2626 tanúsítvány, 558 hagyaték, 836 fordítás és 73 magánbeadvány született.

A személyi adatokat tekintve Zenta I. székhelyre 1875-ben Zsarkó Antalt nevezték ki, aki 1890-ben meghalt. Helyére 1891-ben Salamon Dénest nevezték ki, aki 1902-ben szintén elhunyt. Az 1902-ben kinevezett dr. Tripolszky Aladár az első világháborút követő impériumváltásig látta el a közjegyzői szolgálatot. 1941-ben az illetékes katonai parancsnokság ideiglenes megbízással dr. Ferenczi Antalt nevezte ki, s miután megbízását az igazságügyi miniszter megerősítette, közjegyzői szolgálatát az 1944. évi impériumváltásig látta el. Zenta 2. székhelyre 1891-ben Istvánfi István törökbecsei királyi közjegyzőt helyezték át, de ő az új székhelyét nem foglalta el, továbbra is Törökbecsén maradt. 1895-ben dr. Vojnich Lajost nevezték ki, aki 1902-ben elhunyt. Az 1902-ben kinevezett dr. Zákó Istvánt 1910-ben Zentára helyezték. Helyére 1910-ben dr. Teleszky Bélát nevezték ki, akit 1914-ben Miskolcra helyeztek. 1914-ben dr. Nagy Péter kapott kinevezést, de őt rövid idő múlva, 1915-ben Kulára helyeztek. 1915-ben Csala Sándort nevezték ki, majd 1916-ban Szentesre helyezték. Az 1917-ben kinevezett dr. Milassin Jenő állását az első világháborút követő impériumváltásig viselhette.

1941-ben az illetékes magyar katonai hatóság, miután átvette a jugoszláv közjegyzői illetékességet, három közjegyzői állást létesített; emellett rövid ideig dr. Lolin Milivojc jugoszláv közjegyző is tovább működött. Erre a székhelyre 1941-ben ideiglenes megbízással dr. Király Károlyt nevezték ki, akinek a megbízását az igazságügyi miniszter megerősítette, így 1944-ig, az újabb impériumváltásig látta el magyar közjegyzői szolgálatát. Zenta 3. székhelyre 1941-ben az illetékes magyar katonai hatóság ideiglenes megbízással dr. Sóti Adámot nevezte ki. Kinevezését azonban az igazságügyi miniszter nem erősítette meg, közjegyzői szolgálata hat hónap elteltével megszűnt, miután a polgári közigazgatás bevezetésével az igazságügyi miniszter ezt a közjegyzői székhelyet megszüntette.