Magyar
English
Deutsch
Győri Királyi Ítélőtábla: Alsólendva, Sümeg, Tapolca, Zalaegerszeg I., Zalaegerszeg II. Pécsi Királyi Ítélőtábla tagjai: Csurgó, Igal, Kaposvár I., Kaposvár II., Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Szigetvár, Tab, Csáktornya,
Győri Királyi Ítélőtábla tagjai: Alsólendva, Sümeg, Tapolca, Zalaegerszeg I., Zalaegerszeg II. Pécsi Királyi Ítélőtábla tagjai: Csurgó, Igal, Kaposvár I., Kaposvár II., Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Szigetvár, Tab, Csáktornya,
A kamara alakuló ülését Ocskay Antal, a Pécsi Királyi Törvényszék elnöke 1875. augusztus 30-ára hívta össze. Az alakuló ülés megtartására Pécsett, a Pécsi Királyi Törvényszék Apácza utca 1–5. szám alatti épületében került sor. A kamara alakuló ülését korelnökként Muttnyánszky Alajos bonyhádi királyi közjegyző vezette le. A kamara első elnökének Bánff ay Simon pécsi királyi közjegyzőt választották meg. A kamara első elnökségének tagjai: Plihál Ferenc nagykanizsai, Ziegler Kálmán csáktornyai, Muttnyánszky Alajos bonyhádi és Nagy Ernő szigetvári közjegyzők voltak. Póttagként Bubreg Mihály pécsi és Kerese Imre mohácsi királyi közjegyző került megválasztásra. A Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara illetékessége a megalakuláskor Pécs, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd, Zalaegerszeg királyi törvényszékeinek illetékességi területeire terjedt ki. A kamara székhelye Pécs szabad királyi város lett. A kamara megalakulásával egyidejűleg az igazságügyi miniszter 16 királyi közjegyzői székhelyet létesített. A kamara alapító tagjai voltak: Bánffay Simon és Bubreg Mihály (Pécs), Hagymássy Károly (Paks), Hideg József (Zalaegerszeg), Kerese Imre (Mohács), Madarász János (Tamási), Muttnyánszky Alajos (Bonyhád), Nagy Ernő (Szigetvár), Nagy János (Szekszárd), Névy József (Marcali), Plihál Ferenc (Nagykanizsa), vámosi Saáry Vince (Keszthely), Schäff er Alajos (Kaposvár), Szilágyi Ferenc (Dárda, ma Darda – Horvátország), Szűcs Pál (Sümeg), Ziegler Kálmán (Csáktornya, ma Čakovec – Horvátország).2 A kamara megalakulásakor kidolgozta és elfogadta az ügyrendjét. Az igazságügyi miniszter 1876-ban Alsólendván (ma Lendava – Szlovénia) és Tapolcán létesített új közjegyzői székhelyeket. Alsólendvára Skublics Imre budapesti ügyvédet, Tapolcára pedig Takács Jenő nagykanizsai királyi közjegyzőhelyettest nevezték ki. 1877-ben Dunaföldváron létesült új közjegyzői székhely, amelyre a miniszter Mészöly Gerzsont nevezte ki. Szűcs Pál sümegi királyi közjegyző pedig 1878. január 19-én halálozott el. A közjegyzői körzet helyettesítését a kamara kirendelése alapján Takács Jenő tapolcai közjegyző látta el. A kamara a tartós helyettes kirendelése mellett az elhunyt Szűcs Pál királyi közjegyző érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg, és részvéttáviratot küldött az özvegyének, Szűcs Pálnénak (született Krajner Iphigenia). Indítványozta, hogy a sümegi közjegyzői székhelyre a miniszter ne nevezzen ki új közjegyzőt, hanem egyesítsék a székhelyet a tapolcai közjegyzői körzettel. A miniszter a kamara indítványát elfogadta, és így a két közjegyzői körzet egyesült. 1878-ban a kamara területén két közjegyzőhelyettes: Visy Lajos Pécsett Bánff ay Simonnál és Kostyál Ferenc Csáktornyán Ziegler Kálmánnál teljesített szolgálatot. A boszniai okkupáció miatt azonban mind a ketten behívót kaptak, és népfelkelő (tartalékos) tisztként katonai szolgálatot teljesítettek. A közjegyzőjelöltek száma a kamara területén 13 fő volt. Az első években jelentősebb fegyelmi és bírósági eljárás csak Bubreg Mihály pécsi és vámosi Saáry Vince keszthelyi királyi közjegyző ellen indult.
A kamara tagjainak alacsony száma és a megnövekedett közjegyzői terhek arra kényszerítették a kamara közgyűlését, hogy felterjesztéssel forduljon az igazságügyi miniszterhez, annak érdekében, hogy csökkentsék a kamarák számát. A közgyűlés felhatalmazta a kamara elnökét, hogy „kérje meg az igazságügy miniszter úr Ő Nagyméltóságát, hogy törvény adta hatalmánál fogva a kamarák számát megkevesbíteni méltóztatnék, annál is inkább, mert az egy kamarához tartozó tagok csekély számánál fogva a kamarai költségek, nem csak, hogy nem apadhatnak, hanem bizonyosan emelkedni fognak. Az 1880as évek elején egyre nagyobb problémát okoztak a kamarai tagok díjtartozásai. Ennek következtében a kamara elnöke kénytelen volt a kamarai kiadásokat a saját forrásaiból fi nanszírozni. Ezért a közgyűlésen olyan határozat született, hogy a kamara elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy a tagdíjtartozásokat peres úton is behajthassa. A közjegyzői irodák stagnáló bevételei ugyanakkor azt is eredményezték, hogy a kamara közjegyzői összesen egy közjegyzőhelyettest és kettő közjegyzőjelöltet foglalkoztattak. Schäffer Alajos indítványozta, hogy a kamara keresse meg a többi közjegyzői kamarát annak érdekében, hogy a közjegyzői törvény átfogó módosításának előkészítését minél előbb kezdje el az igazságügy-miniszter. Javasolta, hogy vezesse be a jogszabály a közjegyzői irodák háromévenkénti irodavizsgálatát, mivel a jelenlegi, éves irodavizsgálatok nagy terhet rónak a vizsgálatot végző közjegyzőkre és a kamara költségvetésére.
