Rendszerváltás közjegyzői életrajzok

Rendszerváltás közjegyzői

A rendszerváltás időszakában jelentős szerepet játszó közjegyzők életrajzai fényképekkel

A közjegyzői intézmény megújításának, átalakulásának folyamata ahhoz a kezdő dátumhoz köthető, hogy 1987. április 1-jétől az Igazságügyi Minisztérium Bírósági Főosztályára helyezték át dr. Bókai Judit közjegyzőt, a BÁKI vezetőhelyettesét, hogy megújítsa a közjegyzőkre vonatkozó szabályozást.

A folyamat első lépése az volt, hogy a minisztérium bevezette a megyei vezető közjegyző intézményét. Először csak nyolc megyei bíróság élt a lehetőséggel, majd 1989 végére országosan teljeskörűvé vált a megyei vezető közjegyzők megbízása. 1989. június 20-án tartották a vezető közjegyzők első központi (országos) értekezletét. A tanácskozás célja az volt, hogy meghatározzák a vezető közjegyzők feladatait (hatáskörét), valamint megvitassák a közjegyzői szervezet korszerűsítésével kapcsolatos javaslatokat. Az értekezlet a vezető közjegyzők feladatát elsősorban az érdekvédelem ellátásában jelölte meg. Ez kiterjedt mind a közjegyzők erkölcsi, mind anyagi megbecsül.s.re. A második prioritás az volt, hogy a közjegyzői fluktuációt minden erővel mérsékelni kellett, azaz hogy a közjegyzők ne szakmai pályafutásuk első állomásának tekintsék a közjegyzői kinevezést, ami után a bírói állásokra pályáznak. Ehhez kapcsolódott, hogy a vezető közjegyző feladata volt annak megakadályozása, hogy szakvizsga nélküli bírósági fogalmazókat nevezzenek ki közjegyzővé, mely gyakorlat hozzájárult a közjegyzői hivatás negatív megítéléséhez. A rendszeres ellenőrzések nagymértékben javították a közjegyzői szakma színvonalát. Ezeket a vezető közjegyzőnek kellett megszervezni. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az instruktori rendszer létrehozása, amely lehetőséget biztosított arra, hogy az idősebb, tapasztalt közjegyzők átadják szakmai ismereteiket fiatal kollégáiknak. A vezető közjegyző konferenciát is szervezhetett, akár több megye közjegyzői részére is. Végül, az értekezlet fontos feladatként jelölte meg azt is, hogy a vezető közjegyző működjön közre a közjegyzői és a hozzá kapcsolódó adminisztratív létszám stabilizálásában, illetve megemelésében. Ezen a területen a cél az volt, hogy a megnövekedett adminisztrációs teendőkre tekintettel minden közjegyző mellé két adminisztrátor (egy előadó és egy jegyző) legyen beosztva. Az értekezleten felmerült az új közjegyzői rendszer kialakításának igénye, amihez a közjegyzők véleményeit várták. A reform első szakasza tartalmazta a közjegyzőség relatív (bírósági szervezeten belüli) önállóságának megteremtését, a korlátozott önkormányzat kiépítését, valamint a közjegyzői ügyforgalomt.l függő jövedelem megteremtését. A korlátozott önkormányzatiság eszméje a bírósági rendszert követte. Az elképzelés szerint minden megyei bíróságon megalakultak volna a közjegyzői kollégiumok, amelyek a megyei vezető közjegyzők munkájának segítésére voltak hivatottak. Az adott megye terület.n működő közjegyzők voltak a közjegyzői kollégiumok tagjai. A kollégium hatáskörébe tartozott a javaslattételi jog a vezető közjegyző kinevezésére és felmentésére, a javaslattételi jog a megye terület.n kinevezésre kerülő közjegyzők személyére, a döntési jog az éves érdekeltségi jutalom felosztásáról, a véleményezési jog gyakorlása a közjegyzővel vagy közjegyzői fogalmazóval szemben indított eljárás esetén, a Közjegyzői Országos Tanács tagjának megválasztása, a közjegyzői kitüntetések adományozására történő javaslattétel.

Rendszerváltás közjegyzői életrajzok

Galéria