Antunovits Mátyás 1828-1912
Almási Antunovits Mátyás I828. február 25-én született Bácsalmáson, Antunovits József szabadkai főbíró és bajsai Vojnics Rozália gyermekeként. Testvére, ifjabb Antunovits József hódsági királyi közjegyző volt. Antunovits Mátyás a gimnáziumot Egerben végezte. Ezt követően a bécsi Pázmáneumban teológiai tanulmányokat folytatott. Az 1848/49-es szabadságharcban aktív szerepet vállalt. 1849- július 7-én belepett a Ferdinand huszárezredbe.
A délvidéki harcokban kitüntette magát. Előbb hadnagynak, majd főhadnagynak nevezték ki. E minőségében Puchly János ezredes hadsegéde volt. A szabadságharc bukása után közlegénynek sorozták be, azonban 500 forint váltságdíj megfizetése után alkalmatlannak minősítve elbocsátották. Szabadkán 1851. április 22-én házasságot kötött Kovács Júliával, a tekintélyes városi gyógyszerész, Kovács Antal lányával. Házasságából három gyermek született: József, Ferenc és Anna. Leszerelése után jogi tanulmányokat folytatott, majd Bács vármegye főjegyzőjének választották. l867-ben Bácskossuthíalva (korábban Omoravica) és Apatin főszolgabírójának, 1872-ben Bácsalmás járásbírójának nevezték ki. Királyi közjegyzőnek 1875-ben Szabadkára nevezték ki. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai közé tartozott, és egyben az alakuló kamara elnökségének póttagja volt. I 884-ben a kamara elnökségi tagjának választották.9 Közjegyzői hivatása mellett élénk társadalmi szerepet is vállalt Szabadka szabad királyi város közéletében. Vezette a szabadelvű párt helyi szervezetét, és 1872-ben megindította a Havi Krónika című lapot, amely azonban pár szám megjelenése után megszűnt. Az 1873-ban induló Szabadka című hetilap felelős szerkesztője és kiadója volt, de egy év után megvált a laptól. Az 1879. május 18-án 206 taggal megalakult Polgári Olvasókör az első elnökévé választotta. Ugyanebben az évben alakult meg a bunvevácokat tömörítő Pucska kaszina (Pucka kasina) is, amelyben szintén jelentős szerepet játszott. A szabadkai helvi politikában Mamuzsics Lázár polgármester híve volt. 1883-tói tíz éven keresztül töltötte be a városi iskolaszék elnöki tisztségét. Ebben a minőségében szorgalmazta, hogy a városi gimnáziumban minél több pap vállaljon tanári szolgálatot. Később szembefordult Mamuzsics Lázár politikájával, aki I 894-ben egy becsületsértési pert is indított ellene. Akkor kiállt mellette az egyébként vele nem rokonszenvező bunyocvác hetilap, a Nevén is. Több éven keresztül volt a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara elnökségének póttagja, majd rendes tagja is. Közjegyzői irodájában több neves, később kinevezett délvidéki közjegyző teljesített helyettesi szolgálatot. Például 1876-ban Vissy Károly óbccsei, 1877-ben Szlávik N. János (pirosi Szlávi János) palánkai, később újvidéki, 1886-tól Sziklai Soma dettai, majd 1891-ben Vojnich Lajos zentai közjegyző volt nála bejegyezve helyettesként. Antunovits Mátyás 1911-ben lemondott közjegyzői állásáról. Nem sokkal később, 1912. augusztus 1-jén balt meg Szabadkán. A Bajai úti temetőben helyezték örök nyugalomra, felmenői mellé, a ma már mások által használt Antunovits kriptában.