Baditz Ottó

Festőművész

Baditz Lajos ikertestvére

Baditz Ottó 1849. április 19-én született Tótkeresztúron, ikertestvérével, Lajossal együtt. A két testvér egy osztályba járt a Soproni Evangélikus, majd a Pápai Református Gimnáziumban. Ugyancsak mind a ketten elvégezték a Pozsonyi Jogakadémiát. Baditz Ottó azonban a szülői ház nemespolgár tradicionális elvárásainak teljesítését követően, azon túllépve, a művészi pályára kívánt lépni. Már Sopronban a gimnáziumi tanulmányainak folytatása mellett rajzórákat vett Steinacker Károly rajztanártól. Pápán, a református gimnáziumban iskolatársa, Eötvös Lajos – a későbbi író – biztatta őt arra, hogy művészeti tanulmányokat folytasson. Jogi tanulmányainak befejezését követően beiratkozott a Bécsi Művészeti Akadémiára. Miután az akadémia kétéves képzését elvégezte, Münchenbe költözött. Itt csatlakozott a neves magyar festők – mint például Munkácsy Mihály, Paál László, Benczúr Gyula, Magyar-Mannheimer Gusztáv – által létrehozott Magyar (Festő) Egyesülethez, amelynek később a vezetője is lett. 1882-ben sikerrel pályázott a Munkácsy Mihály ösztöndíjra. A müncheni évei alatt festett alkotások tartoznak a legjobb alkotói korszakában készült művei sorába. Képeit a Münchenben élő külföldi, elsősorban amerikai gyűjtők vásárolták. Külföldi alkotó korszaka alatt sem szakadt meg kapcsolata a magyar művészeti élettel. Képeit rendszeresen kiállította a Műcsarnok kiállításain. Ugyanakkor külföldön is sok kiállításon szerepelt a festményeivel. Londonban díjat nyert a Bíró előtt című festményével.30 Képeinek értékesítését jótékonysági árverésekre is felajánlotta. Ennek egyik jó példája volt, amikor 1889-ben a „Jó szív” egylet részére rendezett jótékonysági árverésre adott be képet. A felajánlott képeket Görgei István királyi közjegyző jelenlétében árverezték el. Baditz nemcsak festményeket festett, hanem kiváló grafi kus is volt. Művészeti albumok és verseskötetek illusztrálását is vállalta. A korabeli kritikák különösen Kiss József:Mese a varrógépről és Szana Tamás: Szendrey Júlia című kötetéhez készített rajzait értékelték. Tizenöt év müncheni tartózkodás után, 1890-ben Budapesten telepedett le. Művészete ekkor ért a zenitjére. A Magyar Nemzeti Múzeum Képtára megvásárolta a Kihallgatás című festményét. Szana Tamás, a kor neves művészettörténésze és kritikusa pedig megírta egy könyvben az életrajzát és értékelte a művészeti munkásságát. 1894-ben megalakult a Nemzeti Szalon, amelynek gróf Andrássy Gyula lett az első vezetője. A Nemzeti Szalon célja az volt, hogy az addig mellőzött művészek kiállítási lehetőséget kapjanak. Baditz Ottó a kezdetektől részt vett a szalon munkájában mint igazgatósági tag és kiállító művész. Később elvállalta a szalon vezetését is. 1901-ben viszont úgy döntött, hogy kilép a Nemzeti Szalonból, mert a művészeti elképzelések változását már nem akarta követni. Baditz Ottó munkásságában a 19. század végén jelennek meg a vallási tárgyú festmények a korábbi zsáner jellegű képek mellett. Ő festette meg a szilsárkányi és a szombathelyi evangélikus templomok oltárképeit. 1911-ben visszavonult Magyarkeresztúrra, és ezt követően már nem szerepelt többet a magyar festészet mozgalmaiban.36 Magyarkeresztúr és Szilsárkány környékén a rábaközi tájat és embereket festette meg. Testvérével, Lajossal sűrűn eljárt vadászni, hogy ily módon is bejárja a vidéket. Magyarkeresztúr község a 80. születésnapján díszpolgári címmel tüntette ki. 1936. április 21-én, Magyarkeresztúron hunyt el. Sírja a helyi temetőben ma is megtalálható.

Galéria