Bésán Mihály ♦ 1838-1908
Bésán Mihály (Mihail Bejan 1838. november 5-én született a Bihar vármegyei Tenkegörbcdcn. A középiskolát Nagyváradon végezte. Jogi tanulmányokat 1859-től a Pesti Tudományegyetemen folytatott. I864. december 26-án egy doktori szigorlati vizsgát is letett. Tagja volt az 1862-ben alapított Pesti Tudományegyetemen tanuló románok társaságának. A neves román költő. Iosif Vulcan mellett egyike volt a Budapesten 1863 és 1865 között megjelent Aurora Romana szépirodalmi lap alapítóinak/ Szakmai pályafutását az Aradi Királyi Törvényszék aljegyzőjeként kezdte, majd a törvényszék ülnöke lett. 1872-ben már a Pesti Királyi ítélőtábla pót bírája volt. Ebben az évben az acsádi kerületben országgyűlési képviselőnek választották. Ezt a tisztséget 1875-ig töltötte be. Részt vett a magyar királyi közjegyzőkről szóló törvény országgyűlési vitájában, ahol elsősorban a nemzetiségi nyelvhasználat kérdésében szólalt fel. Athanasievits Sándor országgyűlési képviselő leányával, Athanasievits Líviával kötött házasságából öt gyermek született: Kornél, később buziásfürdői magyar királyi közjegyző; Virgil, később román királyi közjegyző: Alexandru, később katonatiszt; Zeno, később gyógyszerész és Cornelia, később amatőr zongoraművész. Királyi közjegyzőnek l875-ben az igazságügyi miniszter Lúgosra nevezte ki. Munkája mellett a szakmai közéletben és a vármegyei politikában egyaránt aktív szerepet vállalt. I88l-ben Titu Haçeg lugosi ügyvéddel együtt megalakította a Jogpárt nevű mérsékelt ellenzéki román vármegyei politikai csoportot. Virilista jogon állandó vármegyei képviselő volt. Neki is köszönhető, hogy I 886-ban a vármegyei ülések hivatalos nyelveként a román mellett a magyar nyelvet is bevezették. A Temesvári Királyi Közjegyzői Kamara több alkalommal választotta elnökségi tagjai sorába. Szakirodalmi munkássága szintén jelentős. Cikkei nemcsak a Királyi Közjegyzők Közlönyében, hanem más jogi szaklapokban is megjelentek. Szenvedélyesen érdekelte a történelem is. Néprajzi és történelmi gyűjtéseinek eredményét ugyancsak közétette a szaklapokban. A Magyar Történelmi Társulat tagja volt.“' Elsőként fordította le román nvelvre Anonymus, azaz III. Béla király névtelen jegyzőjének művét, a Gesta Hungarorumot, amely először a Transilvama folyóirat 1899. január—februári számaiban jelent meg. Ezt a művet, az eredeti latin szöveget a román fordítással, később könyv alakban is kiadták.“ l88l-ben Bésán Mihály vezetésével alakult meg az a bizottság, amelynek célja egv állandó színtársulat befogadására alkalmas épület felépítése volt. A lugosi Városi Színház, a mai Traian Grozavcscu Színház épülete végül 1900-ban készült el. Nem sokkal később, 1901 és 1904 között épült fel a Ternes folyó hídjánál a közjegyző irodájának és lakásának is helyet adó Bésán-palota, amelyben a Corso kávéház és a Délmagyarországi Bank fiókja is működött. Bésán Mihály személyében egyesült a magvar államhatalomhoz lojális köztisztviselő és politikus, valamint a román hazafi. Bésán Mihály 1908. március 31-én életének 70. évében hunyt el Lúgoson. Sírja a helvi ortodox temetőben ma is megtalálható, és a közjegyző tiszteletére hajdani lakóházán emléktáblát is avattak.