kir. közjegyző Pécsen
1821. szeptember 29-én született Pécsen, apja Bubreg József kézműves volt.
Az elemi iskola elvégzését követően a pécsi katolikus főgimnáziu1841-ig a Pécsi Püspöki Joglyceum hallgatója volt, majd 1942-től ügyvédként dolgozott Pécsen.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a helyi Budai külvárosi nemzetőrség főhadnagya. Május 28-án tanácsnokká választották, majd szeptembertől a honvédtoborzással bízták meg. A beolvasztásra kijelölt harangokról jelentett, illetve gyanús leveleket
fogott el. Az év végén helyettesítette a lemondott főbírót. 1849 februárjában Majláth György királyi biztos leváltotta, és a tanácsból is eltávolították. Kapcsolatba került az 1849. június 15-i pécsi népfelkeléssel, ezért a visszatérő császáriaktól nem kapott amnesztiát,
sőt megfigyelés alá vonták. Jó magaviselete miatt az 1850-es évektől ismételten engedélyezték részére az ügyvédi hivatás gyakorlását. Házasságot kötött Hartmann Máriával, akitől három gyermeke is született: Mihály, Angela és Lajos. 1861. február 12-én újra törvényszéki tanácsnok lehetett, majd Aidinger Pál polgármester április 24-i halála után helyettes polgármesteri tisztséget töltött be Nagy József december 10-i megválasztásáig. A Schmerling-provizóriumban nem vállalt szerepet. 1865. december 5-én polgármesternek nevezték ki, majd az 1867. és 1872. évi tisztújításokon közfelkiáltással újraválasztották. 1873-ban szabálytalanságok és sikkasztás
miatt a város pénzügyi válságba került, a polgármesterrel szemben is megingott a közbizalom, ezért 1873 novemberében állásáról lemondott. 1881-től lett virilis alapon ismét a közgyűlés tagja.
1875-ben az igazságügyi miniszter kinevezte királyi közjegyzőnek Pécsre, működését augusztus 1-jén kezdte meg. A Pécsi Királyi Közjegyzői Fegyelmi Bíróság állásából több alkalommal is ideiglenesen felmentette. 1888. szeptember 16-án hunyt el Pécsen. A várostól díszsírhelyet kapott a Budai külvárosi temetőben, ahol szeptember 18-án helyezték örök nyugalomra.