Magyar
English
Deutsch
kir. közjegyző Baján
Szerencsen született 1879. május 22-én, Fehérváry Ferenc és Szécsy Jolán gyermekeként. Apja vasutas volt, akit Bajára helyeztek, így került a család Zemplén vármegyébe. Középiskolai tanulmányait 1889-től a bajai ciszterci rend fenntartásában lévő gimnáziumban folytatta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte 1898-ban, de jogi diplomáját 1903-ban a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg. Egyéves önkéntes katonai szolgálatát Bécsben az 1. vártüzér ezrednél teljesítette 1903-ban. 1907-ben ügyvédi oklevelet szerzett a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt, majd saját irodát nyitott Baján. 1912. október 22-én kötött házasságot első feleségével, Pajor Ilonával. 1914. augusztus 2-án vonult be a hadseregbe a császári és királyi 6. vártüzér ezredhez Pólába. Még ugyanebben a hónapban áthelyezték Przemyslbe, ahol végigélte az orosz haderő által körülzárt vár önvédelmi harcát és kiéheztetését. 1915. március 22-én a vár elestekor orosz hadifogságba került. Több hadifogolytáborban is megfordult, leghoszszabb ideig a Tobolsk és Vladivosztok melletti nikolsk-ussurijski táborokban raboskodott. 1920-ban egy francia hajón Sanghajon, Szingapúron, Ceylonon, Szuezen és Port Saidon keresztül több bajai polgárral együtt tért haza Magyarországra. Főhadnagyi rangban szerelt le. Felesége 1917-ben még a háború alatt elhunyt. Bajára visszatérve folytatta ügyvédi hivatása gyakorlását. 1921. március 22-én újra házasodott, és feleségül vette Pajor Teodórát. Két gyermeke született: Klára és István. Az igazságügyi miniszter 1927. június 17-én királyi közjegyzőnek nevezte ki Bajára. A magyar mellett németül, franciául és oroszul is beszélt. 1904-től választott, 1927-től virilis alapon tagja volt a bajai törvényhatósági bizottságnak. Választott tagja a városi közigazgatási bizottságnak. Elnöke volt Baján a Nemzeti Kaszinónak, a lövész egyesületnek, a Baromfi -, Galambés Nyúltenyésztő Egyesületnek, alelnöke a csónakázó egyesületnek és igazgatósági tagja a Kereskedelmi és Iparbanknak. Jegyzője, majd választmányi tagja, végül alelnöke volt a bajai Függetlenségi Pártnak. Később elnöke lett a helyi Egységes Pártnak. Társszerkesztője volt a Bajai Független Újságnak. 1946. február 26-án hunyt el Baján, sírja a helyi Szent Rókus temetőben található.
