Dr. Fésűs György ♦ 1866-1954

közjegyző

Dr. Fésűs György ♦ 1866-1954

Nagyszekeresi dr. Fésűs György I866. június 6-án született Kassán. Édesapja Fésűs György, előbb a Kassai, majd a Pozsonyi Jogakadémia tanára, utóbbinak később igazgatója, édesanyja Bérezik Gizella volt. Jogi tanulmányokat a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Az államtudományi doktori oklevelet 1888-ban, a jog-tudományi doktori oklevelet 1890-ben szerezte meg. A bírói-ügyvédi vizsgát 1892. október 22-én tette le. Előbb pénzügyi fogalmazói gyakornokjelölt, majd tényleges fogalmazó volt.1893-ban a Budapesti Királyi Törvényszékhez jegyzőnek nevezték ki. 1894-ben a Budapesti V kerületi Királyi Járásbíróságra kapott aljárásbírói kinevezést. I 891. szeptember 7-én házasságot kötött leveldi Kozma Erzsébettel, Kozma Sándor főügyész lányával. Házasságukból három gyermek született: György (1893), a későbbi kiskunhalasi, majd váci közjegyző, Magdolna (I896) és Andor (I90l). Fiumében a feleség révén a házaspár hamar a társasági élet kedvencévé vált.A helyi magyar társaság egyik képviselője, Kánya Emília írónő emlékiratában a következőképpen jellemezte a Fésűs családot: „így szeretem Fésűs Györgynét, Kozma Bözsit, aki Mariska unokám (Baintnerné) gyermekkori barátnéja volt... Élénk eszű, vidám, ötletes, mindent megfigyelő, kissé rigorózus mások iránti ítéletében, de azért, talán éppen azért nagyon mulatságos alak. Ahol az ő graciózus, élénk alakja megjclen, onnan futva menekül az unalom. Bözsi férje igen jó és szorgalmas ember. Nyugod-tabb lelkű, mint a felesége, akit bámulva szeret.” Dr. Fésűs György szakmai pályafutásának következő állomásaként 1897-ben fiumei ügyész lett. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1900-ban nevezte ki a Budapestre áthelyezett dr. Charmant Oszkár helyére. Fiumei közjegyzői irodáját I900. július I7-én nyitotta meg.61 Kapcsolata kezdetben nem volt zökkenőmentes a másik fiumei közjegyzővel, dr. Gelletich Miklóssal. A helyzet normalizálása érdekében Thierry Amadé lovagtól, a törvényszék elnökétől azt kérte, hogy a hagyatéki ügyeket a korábban kialakult, hónapok szerinti elosztással tárgyalják. A törvényszék elnöke kérelmére visszaállította a régi gyakorlatot. Ezzel és az iroda ismertté válásával sikerült az ügyforgalmát a kezdeti ügyszámhoz képest a háromszorosára emelnie. A helyi igazságszolgáltatásban hivatalos olasz nyelven kívül magyar, német, horvát és francia nyelvi jogosítvánnyal is rendelkezett. Közjegyzői tevékenysége mellett bekapcsolódott a közéletbe is. 1904-ben a helyi magyarok által alapított Hazafias Párt jelöltjeként a városi önkormányzat képviselőjének választották. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyar Iskolahajó Egyesületnek. Tagja volt továbbá az utcaelnevezések és a házszámok kiosztására alakult bizottságnak is. A bizottság működésének célja az volt, hogy hangsúlyozza a város Magyarországhoz tartozását, és megörökítse Fiume régi nagy személyiségeinek emlékét. Fiumében a végrehajtási ügyeket a régi osztrák jog alapján a közjegyzők intézték, és amikor az Igazságügyi Minisztérium ezt a gyakorlatot meg kívánta szüntetni, dr. Fésűs György tiltakozott a közjegyzők számára kedvezőtlen gyakorlat ellen. Petíciója azonban nem vezetett eredményre, sőt fegyelmi büntetésként 100 korona pénzbírsággal sújtották.66 I9I2-ben Panczera István, a fiumei törvényszék bírája egy hagyatékkal kapcsolatban végzett „hanyag munkájáért” bírságolta meg. Az ezzel kapcsolatban indult bírósági eljárás viszont a bíró felelősségét mutatta ki, akit büntetésül Nagykanizsára helyeztek. Az első világháborúban népfelkelő századosként vett részt. Háborús érdemeiért a kardokkal ékesített Bronz Signum Laudis kitüntetésben részesült. 1919- február 5-én az impériumváltás következményeként megfosztották közjegyzői tisztségétől. Ennek ellenére még 1920 közepéig Fiumében maradt. 1920. június 25-én Ceglédre nevezték ki királyi közjegyzőnek. Ceglédi irodáját 1920. augusztus 13-án nyitotta meg, a Batthyány utca 3- szám alatt. Itt 1927 és 1944 között előbb felügyelőbizottsági tagja, majd elnöke, később igazgatósági tagja volt a Ceglédi Takarékpénztár Egyesületnek. Ugyancsak felügyelőbizottsági tagja volt a Bauer B. Gyula Rt.-nek. 1944-ben a felsőház póttagjának választották.Közjegyzői tevékenységét 1945-ben a Budapesti Közjegyzői Kamara igazolóbizottsága igazolta. Közjegyzői szolgálata 1950-ben szűnt meg, miután állami szolgálatba nem vették át. Dr. Fésűs György 1954- április 6-án hunyt el Cegléden. Sírja a helyi Csen-gettyűs temetőben található.

Galéria