Dr. Fitz Pál ♦ 1856-1940
Dr. Fitz Pál 1856. június 28-án született Zomborban. Edcsapja Fitz József császári cs királyi fizikus, édesanyja Leitner Katalin volt. Jogi tanulmányokat 1874 és 1878 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktori oklevelet 1880. május I-jén szerzett. Miután édesapját Oravicabányára helyezték, joggyakorlatot I878. február I-jétől Szvetkovits Balázs, I878. június I8-tól Husztli László, 1880. május I8-tól 1883. november 20-ig Traila Illés oravicabányai ügyvédek mellett teljesített. Az ügyvédi vizsgát 1883 decemberében tette le. 1884 januárjában a Temesvári Ügyvédi Kamara oravicabányai székhellyel vette fel tagjai sorába. A Bedőházy Mártával kötött házasságából három gyermek született, Jenő, József és Gabriella. Fia, Fitz József könyvtáros, jeles könyv- és könyvtártörténész 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Dr. Fitz Pált királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1894-ben Oravicabányára nevezte ki. Szakmai munkája mellett jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki, amely elsősorban a társadalmi szervezetek területére irányult. 1891-ben a Vöröskereszt újonnan alapított oravicabányai szervezete, amely a temesvári szervezet felügyelete alatt végezte munkáját, elnökének választotta. A szintén 189I-ben alakult temesvári Délmagyarországi Kárpát Egyesület helvi szervezete is elnökének választotta. Oravicabánva és környéke turisztikai népszerűsítésére cikkeket írt az Orawitzaer Wochenblattba és az Erdélyi Útikalauzba. Elnöke volt továbbá az Aranykor Magvar Nyelvterjesztő Egyesületnek, amely a magyar nyelvű intézményeket, az óvodát és iskolát is fenntartotta."’ Az egyesület 1902-ben megünnepelte Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóját, amelyen Fitz Pál mondta az ünnepi beszédet. Kisebb cikkei jelentek meg a Királyi Közjegyzők Közlönyében Fontos kérdés, Adatok a községi jegyzők magánmunkálataihoz és Küzdelem az uzsora ellen címmel. 1910-ben közéleti és társadalmi tevékenységéért királyi tanácsosi címmel tüntették ki. 1916-ban Ferenc Szalvátor főherceg, a Monarchia Vöröskereszt Egyletének elnöke a Vöröskereszt Díszjelvény II. osztálya hadiékítménnyel kitüntetésben részesítette. 1918-ban a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszttel tüntették ki. Fia, Fitz Jenő honvéd főhadnagy 1918-ban az olasz fronton hősi halált halt. Közjegyzői szolgálata az impériumváltással nem szűnt meg. Miután a román királyra letette az esküt, román királyi közjegyzőként dolgozott tovább. 1939-ben a román igazságügyi miniszter felmentette állásából. Ekkor feleségével Budapestre költözött. Dr. Fitz Pál 1940. szeptember 22-én Budapesten hunyt el. Gyászjelentése szerint felesége, Bedőházy Márta, valamint gyermekei, József és Gabriella siratták. A Farkasréti temetőben temették el, ahol sírja ma már nem található meg.