DR. JEDLICSKA BÉLA ♦ 1860-1936
Dr. Jedlicska Béla 1860. augusztus I 3-án született Martfűn. Édesapja Jedlicska Pál, édesanyja Nágel Mária volt. A középiskolát Szarvason és Iglón végezte, 1878-ban érettségizett. Jogi tanulmányokat I878 és 1882 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktori oklevelet 1884- október 18-án szerzett. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgát I888. szeptember 28-án Budapesten tette le. Szakmai pályafutást Steinbach István budapesti közjegyző irodájában kezdte, ahol előbb közjegyzőjelölt, majd közjegyző-helyettes volt. 189I. július 8-án házasságot kötött zalavári Horváth Jolánnal. A házasságot 1915-ben felbontották, azonban 1931- január 15-én másodszor is első feleségét, zalavári Horváth Jolánt vette feleségül. Házasságukból három gyermek született, Ilona, Jolán és Margit. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1890-ben Palánkára nevezte ki.— Palánkáról 1903-ban Szegedre helyezték közjegyzőnek. Szegeden aktív politikai és kulturális tevékenységet fejtett ki. Alapítója és elnöke volt a Szegedi Városi Pártnak, tagja Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottságának, továbbá választmányi tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, elnöke a Városi Dalárdának. 1906-ban a szegedi Rákóczi-szobrot állító bizottság elnökévé választották. Szívesen és sokszor adakozott közérdekű célokra. Ennek szép példáját mutatta, amikor a szegedi szegény sorsú diákok részére 200 koronát adományozott. A szegedi és a Szeged környéki kistermelők által megtermelt gyümölcs és bor értékesítésére egy részvénytársaságot hozott létre. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarának előbb elnökségi tagja, majd 1921 és 1934 között elnöke volt. 1927-ben a közjegyzői kar képviseletében felsőházi póttagnak választották. Közéleti és társadalmi tevékenységéért 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Szegedi székhelyét 1934-ben elcserélte dr. Gálffy Ferenc szentgotthárdi közjegyzővel. Ekkor a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara örökös tiszteletbeli elnöke címben részesítették. Dr. Jedlicska Béla 1936. augusztus 18-án hunyt el Szegeden. Sírja a szegedi Belvárosi temetőben már nem található meg. Temesi Ferenc író Por című szótárregényében az Örökség címszó alatt, A ravasz jedlicska címmel állított emléket a maga korában közismert és népszerű szegedi közjegyzőnek, Jedlicska Antal néven.