Magyar
English
Deutsch
Dr. Jelich Mihály » 1881-1961
Dr. Jelich Mihály (Miso Jelié) 1881. december I7-én született Hercegszántón. Édesapja Jelich Mihály, édesanyja Filakovics Márta yolt. A középiskolát a Zombori Állami Főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányokat 1903 és 1907 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. Az ügyvédi vizsgát 1913- május 17-én Marosvásárhelyen tette le. A Szabadkai Ügyvédi Kamara I 91 3-ban Baja székhellyel jegyezte be tagjai sorába. Az első világháború alatt I9I4-ben és 1915-ben az orosz fronton harcolt. Belgrád elfoglalásakor a katonai rendőrség egyik vezető beosztású tisztje lett. A belgrádi katonai rendőrség ipar- és kereskedelmi osztályának vezetőjeként a szerbiai katonai halászat megszervezője voltA 1918-ban, amikor a szerb csapatok megszállták Baját és környékét, elmenekült, és csak a Tanácsköztársaság bukása után tért vissza. Suhay Imre altábornagy megbízásából adatokat gyűjtött a szerb csapatokról. Miután a szerbek kiürítették ezt a területet, három napig Baja város polgármestere volt. 1920-ban tartalékos főhadnagyként szerelt le. Katonai érdemeit a Signum Laudis kitüntetéssel ismerték el. A két világháború között a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt, és a vármegye tiszteletbeli ügyészének is megválasztották. Igazgatósági tagja volt a Ferenc-csatorna Társulatnak, és a társulat jogi képviseletét is ellátta. Igazgatósági tagja volt továbbá a Bajai Közgazdasági Bank Részvénytársaságnak is. Jelich Mihály politikai törekvése a Magyarországon élő sokác és bunyevác nemzetiség autonómiájának biztosítása volt. A két világháború között a prélókon az általa írt darabokat adták elő. Az 1930-as években Szabadkán horvát nyelvű naptárakat nyomtatott ki. Az országgyűlési képviselőválasztásokon a térség nemzetiségei körében a kormánypártnak korteskedett. 1941-ben a zsablyai járási katonai parancsnokság közigazgatási osztálya ideiglenes megbízással zsablyai közjegyzőnek nevezte ki. Az irodát dr. Mainszky Szilárd jugoszláv királyi közjegyzőtől vette át. Miután kinevezését az igazságügyi miniszter nem erősítette meg, visszatérve Bajára ügyvédi tevékenységét folytatta. 1944- október I7-én a Baján áthaladó bori munkaszolgálatosok menetéből négy zsidó munkaszolgálatost mentett ki, és bújtatott el a Petőfi-szigctcn lévő csónakházában. 1945-ben az ügyvédi kamara bizottsága igazolta tevékenységét, ennek megfelelően ügyvédi tevékenységét tovább folytathatta. Az I950-cs évek elején azonban az Államvédelmi Hatóság megfigyelés alá helyezte, és 1952-ben Baja térségében Koppándy József és társai ügyében fegyveres szervezkedés és
kémkedés vádjával letartóztatták. A vád szerint Baját és környékét a jugoszláv államhoz kívánta csatolni, és 1945-ben arra kérte a lakosságot, hogy a városban a jugoszláv zászlót mindenütt tűzzék ki. Az AVH szerint Jel ich Mihályt a jugoszláv hírszerzés, az ÓZNA, később utódszervezete, az UDB beszervezte, továbbá 1952 nyarán csatlakozott a Koppándy József és társai által szervezett illegális csoporthoz, amelynek egyik összekötője volt. Végül a bíróság szervezkedésben való részvétel és kémkedés bűntette miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, majd 1957-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, tekintettel megromlott egészségi állapotára, kegyelemben részesítette. Dr. J cl i eh Mihály I96l. február I 3-án Baján hunyt el. Sírja a bajai Szent Rókus temetőben ma is megtalálható. Magyar nyelvű sírkövének hátlapján Sloboda sviéc (Közel a szabadság) című, I 9 I 9-ben írt versének négy sorát olvashatjuk: „U raju su mlogi nasi sini, / Koji bili virm didovini, / Koji Boga svevisnjega stuju / 1 ncpravdu svaku osuduju.” / dr. Miso Jelié / I 881 — 1961 / „nas fiskai . — „Mennybe jutottak fiaink,/ Akik hűségesek voltak a hazához, / A mindenható Istenhez / Ls minden igazságtalanságot elítéltek. ’ / dr. Miso Jelié / 1881-1961 / „a mi ügyvédünk”. Dr. Jdich Mihály ügyvéd, író és költő emlékét szülőfalujában, Hercegszántó községben egy 2016-ban avatott emléktábla is őrzi.
