Dr. Kormos Béla ♦ 1838-1901
Balatoni dr. Kormos Béla 1838. március I5-én született. Édesapja Kormos Ferenc, édesanyja Szalay Rozália volt. Jogi tanulmányokat az l850-es évek végétől a Pesti Tudományegyetemen folytatott. Egyetemi évei arra az időre estek, amikor újból küzdeni kellett a magyar nyelv használatáért, amely mozgalomnak élharcosa volt. „A joghallgatók vezére ekkor Balatoni Kormos Béla (később közjegyző), nagysvádájú, lelkes ifjú, akiben megvolt a szó bátorsága, szép termete, szép hangja öntudatlanul is vezérnek avatták. Az egyetemi hallgatók Kormos lakásán egy petíciót írtak alá, amelyben azt kérték a királytól, hogy újból vezesse be a magyar nyelvet az egyetemi oktatásba. A petíciót aláírók bátor kiállásukért fegyelmi büntetést kaptak. I86l-ben az egyetemi hallgatók vezéreként koszorút vitt Batthyány Lajos sírjához. A néma tüntetés résztvevőit a zsandárok golyóval fogadták, és több halálos áldozata is volt a koszorúzásnak. Ezt követően a párizsi magyar emigráció vezetőjével, gróf Teleki Pállal is felvette a kapcsolatot. Politikai tevékenysége miatt az osztrák kormány rendőri megfigyelés alá helyezte, majd I 866-ban Prágába száműzte. Az ügyvédi vizsgát Pesten tette le. A kiegyezés után Pest megye tiszteletbeli alügyésze lett. 1869-ben a Belügyminisztérium fogalmazójának nevezték ki. l87I-ben minisztériumi titkári kinevezést kapott. A kisjókai Ágoston Rózával kötött házasságából két gyermek született, Ilona és Béla. Időközben 1869-től gróf Ráday Gedeon királyi biztos egyik legközelebbi munkatársaként az alföldi betyárvilág felszámolásában vett részt. Edvi Illés Károly, a neves büntetőjogász így írt a fiatal Kormos Béláról: „Csupa tűz, csupa bátorság és kissé szeles modor jellemezték. Sötét szeme csak úgy villogott, mikor terveiről és dolgairól beszélt. Közéleti tevékenysége mellett írásai, költeményei jelentek meg a kor nevesebb újságaiban, például a Hölgyfutárban és a Vasárnapi Újságban. Az alföldi betyárvilág felszámolásával kapcsolatban a Pesti Naplóban jelent meg cikke, Közbiztonsági állapotunk címmel, amelyben meglehetősen pesszimista hangnemben elemezte a bűnüldözés eredménytelenségét. „De ha a bűnös kézre kerül is, száz és száz módja van a megszökésnek és a vizsgálat kijátszásának. Megyei pandúrok forinttal fizetett családapák, legtöbbször a vádlottnak rokona, barátja vagy ismerőse, kísérik s ügyelnek fel rá, s hogy miben e vigyázat, bizonyítja a sok megszökött rab, s a rokonok általi összebeszéléssel félrevezetett vizsgálat. Volt rá példa, hogy 8—10 forintért a statarialis vagy más főben járó bűnöst megszöktették, s minden fogházban évenként százakra megy azon levélkék száma, melyet a börtönfelügvelők csempésznek be. „ Az alföldi közbiztonság helyreállítása érdekében tett sikeres szolgálatai elismeréséül 1872-ben a Ferenc József-rcnd lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter I 875-ben Nagyszentmiklósra nevezte ki. Közjegyzői irodáját 1875. augusztus I-jén nyitotta meg. A Temesvári Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai közé tartozott. Több alkalommal választották meg a kamara elnökségi tagjának is. Temes megyében Mélykastély és Temesmóra határában, Pest megyében, valamint Dánoson voltak birtokai. Nagyszentmiklósról 1882-ben Versecre kérte áthelyezését. Verseci irodáját 1882. június I 5-én nyitotta meg. Az 1885. október 6- án megalakult Verseci Magyar Közművelődési Egyesület első elnökének választották. Ezt a tisztséget 1888-ig töltötte be. Az egyesület legfontosabb céljának a magyar nyelv terjesztését tartotta a sváb, szerb és román lakosságú városban és környékén. 1886-tól az egyesület adta ki az első magvar nyelvű verseci lapot, a Délvidéki Nemzetőrt. A lap első évfolyamaiban cikkei jelentek meg. Emellett Ordögkúton egy falusi óvodát tartott fenn, saját költségén, amely cselekedetének elismeréseként az EMKFÍ közgyűlése Kossuth Lajossal, Baross Gáborral és Rökk Pállal együtt a társulat első tiszteletbeli tagjának választottad6 1885-ben az újságok híradásai szerint az országos rcndőrkapitányi tisztség legesélyesebb jelöltje volt, de végül nem élt nevezték ki 1895-ben a Budapestről, a Fővám térről induló, Albertfalva, Budafok, Nagytétény, Budapest-Kclenföld helyi érdekű vasút kiépítésére kapott előmunkálati engedélyt. Versecről 1896-ban Budapestre kérte az áthelyezését, sikerrel. Budapesti közjegyzői irodáját 1896. március 22-én Józsefváros belső részén, a Múzeum körút 2. szám alatt nyitotta meg. Dr. Kormos Béla 1901. március 5-én hunyt el Budapesten. 1901. március 8-án temették a Kerepesi temetőben. Temetésén a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara közjegyzői kara Rupp Zsigmond elnök vezetésevei teljes számban megjelent.