Magyar
English
Deutsch
kir. közjegyző Balatonfüreden, kir. közjegyző Pécsen
Miskolcon született 1880. december 25-én, Kováts Lajos ügyvéd és Szmrekovszky Adél gyermekeként. Édesapja a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke volt. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a református főgimnáziumban érettségizett 1899. június 22-én. Jogi
tanulmányait 1900-ban az Egri Érseki Joglyceumban kezdte meg, de doktorátust már Kolozsváron, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett. Katonai önkéntesi idejét 1904 és 1905 között a miskolci 10. gyalogezrednél szolgálta le, tartalékos hadnagyi rangban szerelt le.
Több évig ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott, az ügyvédi oklevelet 1909. június 29-én
Budapesten szerezte meg. Még ebben az évben felvételt nyert a Miskolci Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, és a családi hagyományokat tovább folytatva, ügyvédi irodát nyitott szülővárosában.
Kitartásával és szorgalmával rövid idő alatt népszerűséget és elismerést vívott ki magának. 1907-től tagja volt Miskolc város törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának. 1914. augusztus 1-jén, az első világháborúban ismét bevonult, és több hónapon át az orosz fronton teljesített tűzvonalbeli szolgálatot. A harctéren tanúsított hősies magatartása elismeréseként előbb főparancsnoki dicséretben részesült, majd tartalékos főhadnagyi kinevezésben részesült. Részt vett ezrede összes ütközetében, majd bekerülve Przemysl várába, végigküzdötte az ostromokat. A vár feladásakor, 1915. március 22-én orosz hadifogságba került, ahonnan több mint ötévi szenvedés után, 1920. november 3-án tért haza Magyarországra. Hazatérése után folytatta ügyvédi praxisát. 1921. december 25-én házasságot kötött Miskolcon özvegy hetei Bakó Gizellával, akitől Gizella és Lajos nevű gyermekei születtek. Ügyvédi hivatása mellett tevékenyen részt vállalt a közéletében is, előbb Miskolc város tiszti ügyészeként, majd főügyészeként. Személye ott található a város szinte valamennyi társadalmi szervezetében: a Tűzoltó Szövetség, a Tiszántúli Kerületi Kálvin Szövetség ügyésze. Alapító tagja a Miskolci Közvélemény Asztaltársaságnak. Először ügyésze, később alelnöke, végül 1935. február 3-tól elnöke a Miskolci Polgári Kaszinó Egyesületnek. Szakmai munkáját kollégái is elismerték, a Miskolci Ügyvédi Kamara 1933. évi tisztújító közgyűlése a kamara elnökének is megválasztotta.
Az igazságügyi miniszter 1939. június 27-én kinevezte közjegyzőnek Balatonfüredre. Családjával együtt elköszönt szülővárosától és a Balaton északi partjára költözött új otthonába, a gróf Tisza István u. 11. szám alatti házba. Itt csak pár évet töltött, mert a miniszter
saját kérésére 1942. április 25-én áthelyezte Pécsre, a dr. Müllherr Alajos halála után megüresedett
közjegyzői álláshelyre. Dr. Kováts Kálmán királyi közjegyző nyughatatlan lelke sajnos Pécs városában sem talált megnyugvásra. 1943. március 22-én azzal távozott el otthonából, hogy sétálni megy a Mecsekre. Miután az esti órákig nem érkezett haza, a családtagok keresésére indultak, de csak a késői órákban kapták meg a hírt, hogy a családfőt holtan találták a Tettye felett lévő kőbányánál. A szerencsétlen sorsú közjegyző feltehetőleg saját kezűleg egy revolverrel vetett véget életének, de indokait a mai napig homály fedi. A családi tragédia városszerte mély megdöbbenést és részvétet váltott ki. Kováts Kálmánt 1943. március 25-én kísérték utolsó útjára a pécsi Központi temetőben, a református egyház szertartása szerint. Sírja ma szülővárosában, Miskolcon található.
