Dr. Laubhaimer Oszkár *1852-1918
Dr. Laubhaimer Oszkár I 852-ben született a Sopron vármegyei Nagymartonban, augusztus 17-én keresztelték. Édesapja Laubhaimer József, édesanyja Krizmanits Borbála volt. Jogi tanulmányokat 1870 és 1874 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. A jogtudori fokozat megszerzését követően, 1875- augusztus 8-án került bejegyzésre ügyvédjelöltként a Soproni Ügyvédi Kamarához. Ügyvédjelölti gyakorlatát dr. Pottyondy Ágoston tekintélyes soproni ügyvédnél, az ügyvédi kamara elnökhelyettesénél kezdte.18 1875- december 2-án már Geiszler József soproni közjegyző jelöltje volt, majd két évig Gallus Sándor soproni közjegyzőnél dolgozott. Innen tért vissza fél évre Geiszler Józsefhez. A Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamara lajstromából I878. október 20-án törölték. Ezt követően több soproni ügyvédnél, köztük Mayer Gyulánál volt ügyvédjelölt. 1880 áprilisában az ügyvédi vizsga letételére jelentkezett, oklevelét 188O. május 3I-én vette át. Ekkor a Soproni Ügyvédi Kamarába ügyvédként jegyeztette be magát, de önálló praxist nem folytatott. Lemondott ügyvédi állásáról, és 1883 március 18-tól Kenessey Móricz veszprémi közjegyzőnél volt közjegyző-helyettes, majd június I-jétől Gallus Sándornál egészen 1885. szeptember 10-i kilépéséig, amit közjegyzői kinevezése indokolt. Az alsólendvai közjegyzői pályázat előtt 1883-ban a megüresedett bácsalmási közjegyzői állás elnyerésével is próbálkozott, de a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara csak harmadik helyen terjesztette fel a kinevezésre, így az állást nem ő nyerte el. Dr. Laubhaimer Oszkár 1885. szeptember 20-án költözött Alsólendvára, hogy elfoglalja szolgálati helyét. Nem sok idő múlva a közjegyzőt súlyos csapás érte, I886. augusztus 6-án megszületett első, Oszkár nevű gyermeke, azonban felesége, Bartolovics Matild belehalt a szülésbe. A csecsemő 1887- január 2-án hunyt el. Szintén 1886-ban az Alsólendvai Takarékpénztár felügyelőbizottsági tagjának választották. A közjegyző magánéletében második házassága hozott szerencsés változást. Az Alsó-Lendvai Híradó előbb az eljegyzéséről számolt be, majd a házasságkötéséről adott bírt. Dr. Laubhaimer Oszkár és Trepiny Paula házasságkötésére I887. március 4-én a pécsi székesegyházban került sor. A házaspárnak három gyermeke született: Alán (1892), Ervin (1893) és Oszkár (I897). A közjegyző Alsólendván részt vett a helyi közéletben is. Virilista jogon tagja volt a város képviselőtestületének, majd I895-ben Isoó Ferenc alsólendvai ügyvéddel megalapította a Társaskört, amellyel a helyi közösségi életet kívánták fejleszteni. Az l890-cs évek végén főként a közjegyzői közéletben volt aktív. Több alkalommal a kamara elnökségének póttagjává választották. Német nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett. A szlovén nyelvű ügyfelek okiratait Dervarics Kálmán bírósági hites tolmács, később írnoka, Horváth István segítségével készítette el. A közjegyző 1890-ben megvásárolta az Alsóbakó alján lévő szőlő, pince és rét megnevezésű, 67O+83O négyszögölös birtokot, amely 1917-ig állt a tulajdonában. Szőlőbirtokosként az Alsó-Lendva vidéki Phylloxéra és Peronospora Elleni Védekező Egyesületnek is tagja volt. 1905-ben került sor az Esterházy hitbizományi uradalomtól a l89/b/2. számú ház 300 négyszögöles udvarral megjelölésű ingatlan megvételére, amely természetben Alsó-lcndván a Fő utca 393 - szám alatt volt található. A közjegyző terve az volt, hogy a meglévő régi ház elbontása után az alsólendvai polgárságban betöltött társadalmi pozíciójának megfelelő ingatlant épít. Az építkezés az 1907/1908-as években zajlott. Az igényes kivitelezés költségei azonban meghaladták az építtető saját anyagi erejét, ezért előbb 14 000, később 22 000, végül még 2000 korona kölcsönt vett fel a Csáktornyái Takarékpénztár Részvénytársaságtól. Dr. Laubhaimcr Oszkár a felvett kölcsöncit bár nem sokkal halála előtt, 1917 májusában visszafizette, az ingatlan tulajdoni lapjának tanúsága szerint az elmaradt közterhek, adók, illetékek meg nem fizetése miatt több kisebb összegű jelzálogjogot jegyeztek be ingatlanára. Mindez azt mutatja, hogy az építkezés és a lakás berendezésének terhei meghaladták anyagi tehervállalásának mértékét. 1910-ben a közjegyző már visszavonult a helyi közélettől. Kivételt csupán az az évben lezajlott képviselőházi választás jelentett, mert a Nemzeti Munkapárt helyi képviselőjelöltje barátja, az Alsó-Lendvai Takarékszövetkezet vezérigazgatója, Fuss Nándor gyógyszerész lett. Az 1910. május 8-án megtartott választási nagygyűlésen méltató szavakkal ajánlotta Fuss Nándort a választópolgárok bizalmába. Dr. Laubhaimer Oszkár 1918. december 20-án hunyt el Alsó-lendván. Sírja ma már nem található meg a lendvai Szentháromság temetőben.
Webshopunkban megvásárolható a könyv: https://mokk-ka.hu/home/14-egy-alsolendvai-polgar-dr-laubhaimer-oszkar-1852-1918-eletrajza-es-palyafutasa.html