DR. LOVASY ERNŐ kir. közjegyző

közjegyző

kir. közjegyző Salgótarjánban, Nagyigmándon, Baján, Kalocsán

A Heves vármegyei Kócspusztán született  1878. március 17-én, Lovasy Ákos és krajovai  és topolyai báró Trencsényi Hermina gyermekeként.  Az elemi és a középiskola elvégzése után jogi  tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen  és a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc  József Tudományegyetemen folytatta. 1898.  és 1999. között egyévi önkéntes katonai  szolgálatát a császári és királyi . tüzérezrednél  töltötte.  Jogi diplomáját 1902. március 22-én vehette  át Kolozsváron.  Jogi pályafutását ügyvédjelöltként kezdte.  1903-ban bírósági jegyzővé, majd 1906-ban  aljegyzővé nevezték ki az Újvidéki Járásbírósághoz.  1912. szeptember 3-án Szegeden kötött  házasságot Kray Máriával, akitől Ilona nevű  gyermeke született.  1914-től gyakorló ügyvédként dolgozott  Szegeden.  A világháborúba 1914. július 28-án vonult be  mint magyar királyi népfelkelő hadnagy.  Harminchárom hónapot töltött harctéren,  ebből kilenc hónapot a frontvonalban  a magyar királyi 302. honvéd gyalogezrednél.  1918. november 13-án szerelt le, századosi  rangban. Kitüntetései: Ferenc József Katonai  Emlékérem, III. osztályú Katonai Emlékkereszt  kardokkal, Signum Laudis kardokkal  és Károly-csapatkereszt.  Az igazságügyi miniszter 1918-ban királyi  közjegyzőnek nevezte ki Salgótarjánba,  ahonnan 1921-ben Nagyigmándra, 1925-ben  Bajára, 1926-ban Kalocsára helyezte át.  Irodáját Kalocsán a Fő u. 28. szám alatt  nyitotta meg. Kitűnő német nyelvismerete  miatt német nyelvi jogosítvánnyal is rendelkezett.  Hamar beilleszkedett a város társadalmi és  közösségi életébe, tagja volt a helyi kaszinónak,  a tűzoltó egyesületnek, a katolikus körnek  és a Vöröskeresztnek.  1950-ben állami szolgálatba már nem vették át.  1958. január 20-án Kalocsán hunyt el,  a helyi katolikus temetőben helyezték örök  nyugalomra.  

Galéria