kir. közjegyző Bonyhádon
1867-ben született Szekszárdon, Pápé Gyula és Ágoston Malvin gyermekeként. Apja hosszú éveken át Tolna vármegye főjegyzőjeként szolgált. Középiskolai tanulmányait részben a ciszterci rend katolikus főgimnáziumában végezte Baján, ahol 1885. június 25-én tett érettségi vizsgát. Még ebben az évben beiratkozott a Pécsi Püspöki Jogakadémiára, ahol 1888-ig tanult. 1888 és 1889 között a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója volt, ahol 1894 júniusában szerzett doktorátust. 1889-től a Szekszárdi Királyi Törvényszéken joggyakornokként, majd az ügyvédi vizsga letétele után, 1896-tól rövid ideig ügyvédként dolgozott Szekszárdon. 1896-ban lelkes hangon megindokolt indítványt nyújtott be a szekszárdi kaszinó közgyűlésén, hogy Bezerédj Istvánnak, a jobbágyfelszabadító és első önkéntesen adózó nemesembernek, valamint Béri Balogh Ádámnak, a hős kuruc generálisnak, a Rákóczi szabadságharc vértanújának szobrot emeltessenek a városban. Arlow Máriával kötött házasságából három gyermeke született: Lajos, Gyula és Marianna. 1898-tól közjegyzőhelyettesként dolgozott, előbb Nagy János szekszárdi, majd Bánff ay Simon pécsi királyi közjegyző, kamarai elnök mellett. Fiatal kora óta súlyos tüdőbetegségben szenvedett, aminek a látható jelei már közjegyzőhelyettesi működése alatt mutatkoztak a szervezetén, ezért üdülés céljából Abbáziába utazott, ahonnan látszólag gyógyultan tért haza. 1902-ben az igazságügyi miniszter kinevezte Bonyhádra közjegyzőnek. A városban mindenki kedvelte és tisztelte, lovagias jelleme, tehetsége, udvarias, előzékeny modora miatt, így sok jó barátra tett szert. Közjegyzői hivatását betegsége miatt nem sokáig gyakorolhatta, de élete utolsó napjáig dolgozott. A bonyhádi hivatalok főnökeinek, jó barátainak kisebb emléktárgyakat adott át, mindenkitől kézfogással búcsúzott el még az elhunyta előtti este. Harminchat éves korában, 1904. január 2-án hunyt el Bonyhádon, január 3-án Szekszárdon helyezték örök nyugalomra az alsóvárosi katolikus temető családi sírboltjában.