DR. PLAUSICH ALADÁR ♦ 1873-1925
Dr. Plausich Aladár 1873- november 1-jén született Temesváron. Édesapja Plausich Mátyás temesvári közjegyző, édesanyja Napholcz Mária volt. A középiskolát Temesváron végezte. Jogi tanulmányokat 1891 és 1895 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktorrá 1899- július 1-jén avatták. Egyéves önkéntesi évét a 3. számú Gróf Hadik huszárezrednél teljesítette. Innen a szegedi 3. számú huszárezredhez helyezték. Pályája kezdetén édesapja, Plausich Mátyás temesvári közjegyzői irodájában volt közjegyzőjelölt, majd közjegyző-helyettes. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1904-ben Nagylakra nevezte ki. 1906-ban kezdeményezte, hogy nagylaki közjegyzői székhelyét a szegedi kamarától csatolják a közelebbi Aradi Királyi Közjegyzői Kamarához. Sikertelenül többször pályázott más közjegyzői székhelyekre is, például Brassóba és Németbogsánba (ma Boksánbánya). Közjegyzői irodájában irodavezetőként dolgozott Babinszky Adolf, aki 1907-ben Nagylakon jelentette meg a Közjegyzői Segédek Közlönyét. A folyóirat 15 szám kiadása után megszűnt. A közjegyző ellen összeférhetetlen természete, mulatozó életmódja miatt többször indult fegyelmi eljárás. A súlyosabb büntetést csak úgy kerülhette el, hogy miután Nagylak városát az impériumváltással Románia területéhez csatolták, a magyar bíróságok joghatósága megszünt telette. Közjegyzői szolgálata az impériumváltással szünt meg. Dr. Plausich Aladár 1925- június 29-én hunyt el Temesváron. 1925- július 1-jén temették a helyi Belvárosi temetőben. Sírja ma már nem található meg.