Magyar
English
Deutsch
Dr. Schmidt Konrád ♦ 1883-1971
Dr. Schmidt Konrád 188 3 - október I4-én született Szentfülöpön, dunai sváb családban. Édesapja Schmidt Vendel földbirtokos, édesanyja Müller Anna volt. Általános iskolai tanulmányait Szentfülöpön, a középiskolát Kalocsán a jezsuita gimnáziumban végezte.
Az érettségi vizsgát 1903-ban tette le. Szülei kívánságára előbb a Kalocsai Érseki Hittam Főiskolára iratkozott be, azonban 1906-ban teológiai tanulmányait abbahagyta. Jogi tanulmányokat I906 és 1910 között Innsbruckban és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktorrá 1910. május 2í-én avatták. Onkéntesi katonai szolgálatát a szabadkai 6. honvéd gvalogezrednél teljesítette. Három év katonai szolgálat
után tartalékos állományba került. Az ügyvédi vizsgát 1913 - október l8-án tette le Marosvásárhelyen. 1909-től dr. Lászlóffy István kolozsvári ügyvéd irodájában ügyvédjelöltként dolgozott. A Szabadkai Ügyvédi Kamara zombori székhelyű ügyvédként I9I4. június I 3-án jegyezte be tagjai sorába. Az első világháború kitörése után 1915 februárjában vonult be tényleges katonai szolgálatra, a szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez. 1917. január I9-én tartalékos főhadnagyként szerelt le.Érdemeiért a kardokkal ékesített Bronz Signum Laudis, az Ezüst Vitézségi Erem I. osztálya és az Ezüst Vitézségi Erem II. osztálya kitüntetésben részesült. Kolozsváron házasságot kötött Heigel Karolával. Házasságukból egyetlen gyermek, Karola lányuk született. Felesége 1924-ben Palicson meghalt. Második házasságát Lukácsy Jolánnal 1925- október 3-án kötötte Zomborban. Ebből a házasságból hat gyermek született: Vendel, Margit, Mária, István, Konrád és Erzsébet. Második felesége, Lukácsy Jolán 1948. november 4-én hunyt el Zomborban. Harmadik házasságát Magula Máriával kötötte I953. szeptember 23-án, szintén Zomborban. Ebből a házasságból gyermek
nem született. Dr. Schmidt Konrád ügyvédi tevékenysége mellett rendszeresen írt joui szaklapokba és különböző újságokba. Állandó jogi szakírója volt a Handels- und Gewerbe-Zeitungnak. A Jugendruf című ifjúsági lapnak, valamint a Familienfreunde című katolikus havi folyóiratnak főmunkatársa volt. 1920-ban a Schwäbisch-Deutschen Kulturbund alapító tagjai közé tartozott. 193 5 és 1944 között a német katolikus kulturális szövetség egyik vezetője volt, amely szövetség; céljául tűzte ki, hogy a dunai svábokat keresztényszocialista szellemben tömörítve eltérítse a nemzeti szocialista eszméktől. A mozgalom eszméinek terjesztése érdekében Adam Bcrenz atyával együtt írták és szerkesztették az Apatinban megjelenő Donau című hetilapot. A katolikus megújulás jegyében zarándoklatokat, ifjúsági programokat, kirándulásokat és vallási napokat tartottak. Különösen emlékezetes volt a Zomborban 1939. augusztus 6-án megtartott katolikus kongresszus, amelyen nagy hatású beszédet mondott. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1941 -ben Apatinba nevezte ki. 1941- december 18-án Zombor szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagjának választották. Közjegyzői irodáját 1942. január I 7-én nyitotta meg. 1942. január 29-én szerb és német nyelvekből tolmácsi vizsgát tett. 1942. áprili I7-én szerb és német nyelvi jogosítványt szerzett.' Közjegyzői irodájában Berlekovic Sándor (bírósági szerb és horvát nyelvű tolmács), Kartali Mária, Kartali Erzsébet és Dobler Mária dolgozott. A felhívást, hogy adja be papírjait a vitézi cím odaítéléséhez, elhárította, mivel nevét nem kívánta magyarosítani. A Jeruzsálem! Szent Sír Lovagrend szintén felhívta, hogy csatlakozzon a lovagok sorába, azonban ezt a megtiszteltetést is elhárította. Közjegyzői szolgálatát az impériumváltásig látta el. Német származása miatt 1945. március 26-án a gádori koncentrációs táborba deportálták huszonegyezer társával együtt,ahol az éhínség és a biztos halál várt volna rá. A táborból 1945. május 26-án a vegyes házasokról szóló rendelet alapján magyar származású felesége szabadította ki. Házukat, egyéb vagyonukat elkobozták. Szabadulása után a túléléshez ágyneműt, kisebb ingóságokat az ismerősöktől kaptak. Gyermekei tanulmányaik abbahagyására
kényszerültek. A család alkalmi munkákból élt. A helyzet konszolidálódásával Zomborban újból ügyvédi irodát nyitott. Elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságba kivándorló németek ügyeit intézte. Ő maga soha nem kívánta otthagyni a Bácskát. A kapitány hagyja cl utolsónak a hajót, és amíg Bácskában a németeknek szüksége van rám, addig itt maradok — mondogatta gyakran. Dr. Schmidt Konrád I971 augusztus I4-én hunyt el Zomborban. Temetését Mattja Zvekanovic szabadkai katolikus püspök celebrálta. Sírja a zombori Szent Rókus temetőben ma is megtalálható.
