Dr. Sziklai Soma ♦ 1854-1936
Dr. Sziklai Soma (Sámuel György) 1854. szeptember 27-én Szabadkán született, Steinfeld Soma néven. A középiskolát Szabadkán végezte. Első irodalmi próbálkozásai a szabadkai főgimnázium önképzőkörében születtek. Az önképzőkör l873-ban kiadott évkönyve első elbeszélő költeményeit és epigrammáit tartalmazta. 1875-ben vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel Sziklaira változtatta.6 jogi tanulmányokat I876 és 1880 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktori diplomáját I88O. február 7-én szerezte meg.4 Az egyetem után 1881-ben Friedrich Bodenstedt Mirza Shaffy dalai című keleti versgyűjteményének fordítását jelentette meg. 1882-ben Palics fürdő monographiája című helytörténeti munkáját írta meg.11 Shakespeare és Petrarca szonettjeit is fordította. Joggyakornok 1879. július 28-tól 1882. november 25-ig Schossberger József szabadkai ügyvéd mellett volt. Az ügyvédi vizsgát 1883. január 15-én tette le. A Szabadkai Ügyvédi Kamara 1883-ban szabadkai székhellyel jegyezte be az ügyvédek névsorába. 1886-ban négy lapszám erejéig a Szabadkai Hírlap felelős szerkesztője volt, azonban miután nem kívánt a helyi politikába beavatkozni, lemondott a hetilap szerkesztői tisztségéről. 1886. május 2-án a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara közjegyző-helyettesnek jegyezte be Antunovits Mátyás szabadkai királyi közjegyző mellé.16 Szabadkán 1887-ben házasságot kötött Strasscr Bellával. A házasságából született József nevű fia később ügyvéd lett. Dr. Sziklai Soma 1895-ben az izraelita vallásról családjával együtt áttért a katolikus vallásra. A keresztségben a Sámuel György nevet kapta. A keresztelési szertartás a kalocsai érseki székesegyházban történt, a közjegyző és felesége keresztapja Császka György kalocsai érsek, a gyermekeiké Vojnich István Bács-Bodrog vármegyei főispán volt.18 1895-ben jelent meg a Glosszák, Egy pesszimista széljegyzetei című munkája, amit az irodalmi közvélemény nem fogadott tűi kedvezően. Válogatott verseinek gyűjteményét Almok és ábrándok címmel adta ki. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter I 896-ban Dettára nevezte ki. Dettán 1913 és 1916 között tagja volt a Dettai Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezetnek. 1906-ban II. Rákó czi Ferenc fejedelem és bujdosótársai hamvainak hazahozatalakor Dettán nagy ünnepséget rendeztek, amelynek egyik szervezője és előadója volt. Irodalmi munkássága elismeréseként a temesvári Arany János Irodalmi Társaság a rendes tagjává választotta. Tizenegy nyelven beszélt. Dr. Sziklai Soma közjegyzői szolgálata az impériumváltással nem szűnt meg. Miután felesküdött a román királyra, román királyi közjegyzőként dolgozott tovább. Az impériumváltás után a román irodalommal foglalkozott. 1936. szeptember 22-én hunyt el Dettán.24 Sírja ma már nem található meg a dettai temetőben.