kir. közjegyző Derecskén, kir. közjegyző Pécsen
Sátoraljaújhelyen született 1894. Március 8-án, Sziráky Bertalan és Diószeghy Róza gyermekeként. Tanulmányait 1901 és 1904 között Kassán az elemi népiskolában kezdte, gimnáziumba Kassán és Budapesten járt. Az érettségi vizsgát jó eredménnyel a budapesti volt I. kerületi állami főgimnáziumban tette le. Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta, de a szigorlati vizsgáit a háború miatt csak később tudta megkezdeni. Az első világháború alatt 1914-től 1921-ig katonai szolgálatot teljesített, majd 34 havi frontszolgálat után, tüzér főhadnagyi rangban mint „mindennemű katonai szolgálatra alkalmatlan rokkant” bocsátották el. Leszerelése után megkezdte szigorlati vizsgáit, államtudományi, majd kiegészítő jogi doktorátust 1924-ben és 1925-ben szerzett, három kitüntetéssel. Friss diplomásként először a Magyar Általános Hitelbank budapesti főintézetének tisztviselője lett, majd ügyvédjelöltként dolgozott dr. Porcs István ügyvéd mellett. Az egységes bírói és
ügyvédi vizsgát 1927. július 4-én tette le Budapesten, egyhangú kitüntetéssel. 1927. március 12-én kötött házasságot Herczog Annával. Négy gyermekük született: Éva, Judit, Gábor és Klára. 1926-tól tíz éven át megszakítás nélkül dr. Fekete László budapesti közjegyző irodájában dolgozott, előbb mint közjegyzőjelölt, később mint közjegyzőhelyettes. Az itt eltöltött idő alatt az elméletet kiegészítve
alapos gyakorlati tudásra tett szert. Kollégái megválasztották a Királyi Közjegyzőhelyettesek Országos Egyesülete alelnökének, és tagja lett a Királyi Közjegyzők és Közjegyzőhelyettesek Nyugdíjintézete intézőbizottságának is. Kiemelkedően szorgalmas munkája eredményeként az igazságügyi miniszter 1936. Június 6-án kinevezte közjegyzőnek Derecskére, ahonnan saját kérésére 1943-ban Pécsre helyezték át. Közjegyzői hivatását 1950 február 6-ig gyakorolhatta, állami szolgálatba már nem vették át. Először a Komlói Szerelőipari Vállalatnál sikerült elhelyezkednie pénztárnokként, majd a helyi bányagépjavító vállalathoz került, végül a Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezetnél dolgozott. 1958-ban hunyt el, sírja ma a pécsi Központi temetőben található.