Magyar
English
Deutsch
Dr.Pálffy Gyula (1875–1937)
kir. közjegyző Margittán (1916–1922) kir. közjegyző Pécsváradon (1922–1932) kir. közjegyző Szigetváron (1932–1937)
1875. június 8-án született Nagykárolyban, Pálff y Gyula és Ekker Teréz gyermekeként. Apja földhivatali tisztviselőként, majd köz- és váltóügyvédként, később pedig királyi járásbíróként dolgozott. Az elemi iskola elvégzését követően középiskolai tanulmányait Nagykárolyban a kegyes rendiek irányítása alatt álló római katolikus főgimnáziumban folytatta. Jogi tanulmányait 1892-ben a Máramarosszigeti Jogakadémián kezdte, és 1896-ban a Budapesti Tudományegyetemen fejezte be. Diplomáját csak később vehette át, mert 1896-ban katonai szolgálatba lépett. Előbb Kassán, majd Debrecenben katonai élelmezésügyi járulnok. 1902. június 26-án avatták doktorrá Budapesten. 1901 és 1903 között ügyvédjelöltként dolgozott Budapesten, későbbi apósa, Posszert Gyula ügyvéd mellett.
1905. december 15-én ügyvédi vizsgát tett Budapesten, és ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. 1916-ben székhelyét Margittára tette át, ahol egészen a háború kitöréséig dolgozott ügyvédként. 1905. május 15-én Budapesten házasságot kötött Posszert Margittal. Öt gyermeke született, de közülük csak ketten: Margit és Gyula érték meg a felnőttkort. A világháborúban mint népfelkelő hadnagy
vett részt. Harcolt a szerb fronton, majd később az orosz harcszíntéren megsebesült, ezért 1916-ban rokkantként szabadságolták.
1916. augusztus 25-én az igazságügyi miniszter Margittára nevezte ki közjegyzővé. Az impériumváltozás után, 1920-ban a román
hűségeskü megtagadása miatt irodája és iratai átadására kényszerítették. Családjával együtt Magyarországra repatriált, és menthető ingó vagyontárgyaival együtt egy vasúti kocsiba bezsúfolva töltött több hónapot. Mint menekült közjegyzőt az igazságügyi miniszter 1922. május 16-án Pécsváradra helyezte át. Beválasztották Baranya vármegye törvényhatósági bizottságába és megválasztották az adófelszólamlási bizottság elnökének. Szenvedélyes vadászként Pécsváradon a helyi vadásztársaság elnöke lett. 1932. június 27-én
saját kérésére áthelyezték Szigetvárra. Irodáját a Rákóczi utca 20. szám alatt nyitotta meg. Elnökének választotta a szigetvári múzeum-
egyesület. A Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara működésében tevékenyen részt vállalt. Több éven át a kamara választmányi tagja és titkára, fegyelmi tanácsának bírája volt. A kamara évi jelentéseit titkári működése alatt nagy szaktudással és kitűnő alapossággal szerkesztette.
Még 1936-ban is ő készítette a közgyűlésre az éves jelentést, de azt már dr. Kiss Elemér pécsváradi közjegyző olvasta fel. Több alkalommal eredményesen kinyilvánította a közjegyzői közérdekű kérdésekre vonatkozó komoly, fi gyelemre méltó észrevételeit. Az országos egyesület 1928. évi vándorgyűlésén az örökösödési eljárás reformkérdéseiről tartott előadást. Hosszas betegeskedés után, 1937. január 30-án Szigetváron hunyt el, február 2-án a pécsi Központi temetőben helyezték örök nyugalomra.
