Magyar
English
Deutsch
GASZNER LAJOS ♦ 1837-1920
Borsmonostori lovag Gaszner Lajos 1837. július 23-én született Pozsonyban.10 A Gaszner család tagjai Mária Terézia uralkodásának idejétől hivatalnokként az udvari kancellárián dőlgoztak. Édesapja, borsmonostori lovag Gaszner Móric előbb a magyar helytartóságon hivatalnokként, majd a pozsonyi ítélőtáblán bíróként teljesített szolgálatot. Édesanyja Wendrinszky Anna volt. Gaszner Lajos a középiskolát szülővárosában végezte. Jogi tanulmányokat a Pozsonyi Jogakadémián folytatott. Egyéves önkéntesi katonai szolgálatát a 32. számú gyalogezrednél teljesítette. 1858-ban a Pesti Országos Főtörvényszékhez törvényszéki segéddé nevezték ki. 186I. április 26-án a Pesti Királyi ítélőtábla fogalmazójának rendelték ki. Az ügyvédi vizsgát 186I. október 3-án tette le Pesten. Szintén l86l-ben megjelentette a magyar gyorsírást forradalmasító művét, A gyorsírás (sténographia) rövid és magyar nyelvre alkalmazott tana címmel. A gyorsírást az 1861/1862-es tanévben oktatta is a pesti belvárosi reáliskolában. Az 1861 márciusában megalakult Magyar Általános Gyorsíró Egylet novemberi tisztújító közgyűlésén Gaszner Lajost választotta elnökévé, amely tisztséget 1863-ig töltött be. 1863. január 7-én a Kalocsai Megyei Törvényszékhez törvényszéki jegyzőnek nevezték ki, ahol 1863. február 1-jén érdemei elismeréséül tiszteletbeli törvényszéki bírói címmel tüntették ki, és ahol 1863. szeptember 7-én törvényszéki ülnöknek nevezték ki. 1866. június 15-től a Kecskeméten székelő Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye törvényszékéhez helyezték ülnöknek, ahol polgári, árva, fenyítő és telekkönyvi előadói ügykörben tevékenykedett, egészen 1867 áprilisáig. Ezt követően kalocsai, majd budapesti ügyvédként dolgozott. A Kisteleken 1866. április 5-én Gyulai Juliannával kötött házasságából öt gyermek született: Elvira, Aranka, Mária, Béla és Gyula. 1866-ban a Jogtudományi Közlönyben Az ingatlanok adásvevése és az Észjogi elmélkedések című cikkei jelentek meg. A váltóügyvédi vizsgát 1869. június 22-én tette le. 1880-ban kilépett a bírói szolgálatból, és a budapesti ügyvédek lajstromába kérte felvételét. 1881. november 14-től Matics János újvidéki közjegyző irodájában volt közjegyzőjelölt. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1883-bán Titelre nevezte ki. Innen 1897-ben Perlaszra helyezték. 1906-ban hivatalát, a perlaszi közjegyzői hivatal székhelyét Antalfal-vára tették át.29 Gaszner Lajos közjegyzői irodájában szerb és német nyelvű közjegyzői okiratokat is készítettek. Irodavezetője Winkler Árpád, közjegyző helyettese Bakody Károly volt. Közjegyzői szolgálatát az első világháború lezárását követő impériumváltásig látta el. Közéleti aktivitást a századforduló körül fejtett ki. Alapító tagja volt a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek, és tagja volt a titcli árvízvédelmi töltés karbantartására alakult társaságnak Gaszner Lajos 1920. április 6-án hunyt el Antalfalván. Titelén temették el a római katolikus temetőben. Sírja ma már nem található meg.
