Magyar
English
Deutsch
Hadfy Döme 1826-190
Hadfy Döme 1826. november 19-én született Melencén. Édesapja Hadzsity Miklós, édesanyja Gyika Katalin volt. Korán árvaságra jutott, ugvanis a terménykereskedő édesapa 1831-ben elhunyt. A középiskola első öt évét 1837-től a Temesvári Piarista Gimnáziumban, utolsó éveit a Szegedi Piarista Gimnáziumban végezte. Jogi tanulmánvokat a Pesti Tudományegyetemen folytatott. 1846-ban Torontál vármegye joggyakornokának választották, majd 1847-ben a vármegye tiszteletbeli esküdtje lett. 1848-tól részt vett a szabadságharcban, Damjanich János honvédtábornok vezérlete alatt Habsburg—Estei Ferdmánd főherceg 3. számú huszárezredében harcolt. Szintén 1848-ben eredeti nevét Hadzsits Dimáról Hadfy Dömére magyarosította. 1849 áprilisában hadnagyi kinevezést kapott. A szabadságharc bukása után közlegénynek sorozták be a császári hadseregbe. 1850-ben 500 forint váltságdíj ellenében leszerelték a seregből. Leszerelése után, 1850-től Törökbecsén ügyvédként dolgozott. 1860-ban Rumára császári és királyi közjegyzőnek nevezték ki, azonban ezt az állást nem foglalta el. 1861-ben a Törökbecsei járás szolgabirójának nevezték ki. 1861. augusztus 1-jén feleségül vette hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Herminát, Hertelendy Károly császári kamarás lányát. Házasságukból három gyermek születetté 1867-ben Torontál vármegye főügyészének választották. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Nagybecskerekre nevezte ki. Szerb nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett, és ezenkívül német, román és latin nyelven is beszélt. Közjegyzői irodájában dr. Krsztonosics Jenő, majd dr. Kiss Sándor dolgozott közjegyző-helyettesként. A tudományok iránti érdeklődését jelzi, hogy 1869-től a Magyar Természettudományi Társulat tagja volt. Közéleti szereplése a vármegyéhez, a honvédegyletekhez, valamint a nagybecskereki Torontál újsághoz kötődik. Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. A vármegyei közgyűlésben kormánypárti politikát képviselt. Indítványaira a vármegyei közgyűlés több kérdésben, mint például az egyházpolitika terén, valamint a polgári házasság intézményének bevezetése érdekében is kormánypárti feliratot fogadott el. A Szabadelvű Párt nagybecskereki szervezetének vezetője volt, s e minőségében nagy szerepet játszott az országgyűlési képviselők, így Demkó Pál ügyvéd megválasztásában. Nagvbecskerek virilistái köze tartozott. Szónoklataival, lendületes beszédénél ismert közszereplőjévé vált a városban. A Deák Ferenc emlékezetére, százéves születési évfordulójának megünneplésére létrehívott előkészítő bizottságnak, valamint a gróf Tisza Kálmán miniszterelnököt köszöntő vármegyei küldöttségnek is tagja volt. Életének az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó eseménye volt. Adományával támogatta, hogy Kossuth Lajos kormányzó szobrot kapjon Budapesten. A Torontál Vármegyei és a Nagybecskereki Honvédegylet elnökeként sokszor mondott búcsúbeszédet a 48-as honvédek, a nagy idők tanúinak temetési szertartásán. A szabadságharc első emlékünnepére Nagybecskereken 1892-ben került sor. 1893-ban a szabadságharc helyi eseményeiről nagy hatású beszédet tartott. Visszaemlékezések 1848. március 15-ére című írása a Torontál napilap 1893. évfolyamában jelent meg. A Nagybecskereken 1872. április 4-én először megjelent Torontál napilapnak a kezdetektől egyik szerkesztője volt. A Torontál a vármegyei kormánypárti politizálás szócsöve volt, ezért gyakran jelentek meg elmarasztaló cikkek a vármegyei ellenzéki politikusokról. A sajtóharc akkor vált különösen erőssé, amikor 1901-ben az ellenzéki politikát támogató) nagybecskereki Hírlap megjelent. Hadfy életére visszatekintő írásai a lap 1901. évfolyamában jelentek meg. Jellegzetes alakját Sz. Szigethy Vilmos örökítette meg a becskereki úri társadalom tagjai között: „A Demkó-szüret pláne valóságos társadalmi esemény. Nem hívtak oda senkit, csak kihirdették, hogv mikor tartják meg. Erre aztán tudta mindenki, akit illet, hogy onnan nem maradhat el. Tudják itt, ki szereti az édest, ki a pirkadtat, a burgundit. — Az édesanyám főzött utoljára ilyen jó töltött káposztát, mint amilyent ma kaptunk — mondta Hadfy Mita bácsi, úgyis, mint közjegyző és hagyományos választási elnök. Pedig anyám jó konyhát tartott. Hadfy Döme Nagvbecskereken 1909. április 9-én hunyt el. Gyászjelentése szerint a 83 éves korában elhunyt közjegyzőt három gyermeke: Gyula, Mária és Sára siratta. A helyi görögkeleti temetőben temették el. Sírja ma már nem található meg.
