Lénárd Ernő (1849-1911)

kir. közjegyző Keszthelyen
 (1894–1911)



Lenhard Ernő Béla néven született Keszthelyen 1849. március 10-én, Lenhard János jószágigazgató és Lenk Franciska gyermekeként. A Lenhard család 1858-ig Balatonszentgyörgyön lakott, és ekkor költözött Keszthelyre. Lenhard János a Festetics-uradalom felügyelőjeként dolgozott több éven keresztül. Lénárd Ernő tanulmányai elvégzését követően, 1869-ben saját ügyvédi irodát nyitott
Keszthelyen. Az agilis ügyvéd a város és a köz érdekében kifejtett szorgalmas munkája elismeréseként
hamar a település meghatározó polgárai közé került. Előbb tiszti ügyésszé, majd a képviselőtestület és végül 1883-ban a megyei bizottság tagjának is megválasztották. A Festetics család is rendszeresen igénybe vette szaktudását, jogtanácsosként alkalmazták. Nevét az 1880-as években változtatta Lénárdra. 1880. május 13-án Keszthelyen kötött házasságot a helyi Amazon Szálloda tulajdonosának
lányával, Schillinszky Jozefával. Hat gyermekük született: János, Margit, Dezső, Miklós, Mariska és Márta. Szava döntő befolyással bírt Keszthely város ügyeiben. Közel harminc éven át dolgozott Zala vármegye törvényhatósági bizottságában. Már az első vasútvonal létesítésében is részt vett, mely a települést bekapcsolta az országos közlekedési hálózatba. Nagy szerepe volt
a főgimnázium megalakításában, melynek élete végéig bőkezű támogatója volt. Személye ott található az iskolaszék tagjai között, sőt annak elnökéül is megválasztották. Közreműködött a Keszthelyi Múzeum Egyesület megalapításában. 1890 és 1893 között a keszthelyi
társaskör elnöke, de tagja a helyi kaszinónak is. Keszthely valamennyi jelentősebb egyesületében tagsággal rendelkezett. Jelentős szerepe volt a gazdasági iskola támogatásában. Különösen szívén viselte a helyi kórház megalapítását. Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, németül, angolul, franciául folyékonyan beszélt. Közismert volt széles körű természettudományi
felkészültsége, sok időt töltött jól felszerelt kémiai laboratóriumában. Festetics Tasziló grófot is a barátai között tudhatta, aki rábeszélésére adományozott háromezer koronát a városi kórháznak, amiből röntgengépet sikerült vásárolni. Munkája elismeréseként az igazságügyi miniszter 1894-ben kinevezte közjegyzőnek Keszthelyre, ami nem változtatott semmit társadalmi szerepvállalásán. Korábbi tisztségeit változatlanul megtartotta, talán még nagyobb energiával látta el közmegbízatásait. A sok szép siker mellett a sors nem mindig volt kegyes hozzá. Márta leányát tizennyolc éves korában, feleségét 1909-ben súlyos betegségben vesztette el. 1911. január 16-án tragikus körülmények között hunyt el, egy ámokfutó a város utcáján lőtte le. Életét a gyors és gondos orvosi segítség ellenére sem lehetett megmenteni. 1911. január 18-án a keszthelyi Szent Miklós temetőben található családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Lénárd Ernő síremléke a keszthelyi temetőben

Galéria