MATICS JÁNOS ♦ 1831-1889
Maries János (Jovan Marie) 1831-ben született Szenttamáson. Jogi tanulmányokat a Pesti Tudományegyetemen folytatott. Az ügyvédi vizsgát szinten Pesten tette le, 1855 körül. Szakmai pályafutását 1860. április 8-án az Újvidéki Kerületi Bíróságon kezdte. Újvidéken 1861-ben szolgabírónak nevezték ki. 1867 és 1869 között, Mileties Szvetozár polgármestersége alatt, az újvidéki képviselőtestület tanácsnokává, szenátorává választották. 1872-ben az óbecsei választókerület országgyűlési képviselőjének választották, az ellenzéki Mileties által alapított Szerb Népi Párt programjával. Később a Tisza Kálmán által alapított Szabadelvű Párt lett. Képviselőként a közjegyzői törvény képviselőházi vitájában aktívan részt vett. A közjegyzői nyelvi jogosítvány kérdésében a nemzetiségi képviselőkhöz hasonlóan mellőzte volna az igazságügyi miniszter hatáskörét. Álláspontja szerint a közjegyző mindazon nyelveken készíthetett volna okiratot, amelyeken az adott törvényhatóság is készíthetett jegyzőkönyveket. A képviselőházban a Pest—Zimony vasútvonal kiépítése érdekében is többször felszólalt, illetve adott át kérelmet. 1875-ben lemondott a képviselői mandátumáról, és átmenetileg Újvidéken ügyvédi irodát nyitott. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Újvidékre nevezte ki. Közjegyzői irodáját 1875. szeptember 1-jén az Úri utca 47. szám alatt nyitotta meg, a Fernbach-féle házban. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai közé tartozott. Irodájában, ahol szerb és német nyelven is készítettek okiratokat, előbb Novies Pál, később Móricz Pál dolgozott közjegyző-helyettesként. Matics János 1889. szeptember 16-án Újvidéken hunyt el. Az újvidéki pravoszláv Uspensko temetőben temették el, ahol sírja ma már nem található meg.