Magyar
English
Deutsch
Niamessny Mihály ♦ 1834-1901
Almánfalvi Niamessny Mihály 1834- augusztus 12-én született Buziásfürdőn. Édesapja Niamessny György Ternes vármegye esküdt je, édesanyja Deli Rebeka volt.1" A középiskolát a temesvári piarista gimnáziumban végezte. 1849-ben, tizenöt éves korában beállt a szabadságharc hadseregébe. I 849 augusztusában az osztrák és az intervenciós cári orosz hadsereg elől visszavonuló honvédsereg a Délvidék felé tartott. Lúgost és Karánsebesi érintve a hadtest két részre válva menetelt tovább. Az egyik része Hátszegnél megadta magát az üldöző osztrák hadseregnek, miközben a lengyel és olasz légiót magában foglaló csapatrész augusztus 23-án a Duna közelében, Orsóvá mellett, Mehádiánál foglalta el harcállásait, hogy Kossuth Lajos és a kormány menekülését fedezze. A Szent Korona elrejtése is a csatatér közelében történt. Dr. Niamessny Mihály naplója erről a következőket rögzíti: „A tábor azon a helyen volt, ahol az úgynevezett Koronakápolna állott...
A kápolna környékén zajlott le az utolsó csata is, amelyben az utolsó ágyúlövést Niamessny »Misi« sütötte el, a »kis tüzér«.” A sereg maradványai Orsovánál átkelve a Dunán Vidinbe menekültek Kossuth Lajos kormányzóval és a miniszterekkel. A kormányzó az utolsó ágyúlövés történetéről értesülve Niamessny Mihályt káplárrá nevezte ki — olvashatjuk fia naplójában. A vidini emigráció az elszenvedett nélkülözések következtében gyorsan feloszlott. A honvédek döntő része a császári amnesztiában bízva visszatért Magyarországra, a tisztek és a politikusok viszont Kossuth Lajost követve török földön maradtak. A Temesvárra visszatérő Niamessny Mihályt, miután megtalálták nála Kossuth Lajos kinevező okmányát, a visszatérő honvédeknek kihirdetett amnesztia ellenére börtönbüntetésre ítélték. A várfogság letöltése után 1853-ban közlegényként sorozták be a császári hadseregbe, a 68. temesvári ezredbe. Az l859-es szárd—francia—osztrák háború sorsdöntő csatáját, a solferinói ütközetet követően szerelték le. Niamessny Mihály 18 59-ben leérettségizett, majd levelezőként elvégezte a Pozsonyi Jogakadémiát. Az ügyvédi vizsgát 1864-ben Pesten tette le, amikor is temesvári székhellyel bejegyezték az ügyvédek névjegyzékébe. Ügyvédi tevékenysége a kiegyezés után megindult gazdasági fejlődést nagyban szolgálta. Temesváron a Kereskedelmi és Iparkamara titkárának választották. „Ügyvédi irodájában alakult meg a nagy temesvári gőzmalom, a szeszgyár, egy nagy pénzintézet, a Báni Kereskedelmi és Iparbank, tőle indult ki egy akció, amely a temesvár—aradi vasútvonalat, később az orsovait, a Béga-csatorna hajózhatóvá tételét, a várövezetnek a szabadforgalom érdekében való megbontását, a várkapuk tágítását, a Lloyd Társulat alapítását célozta, és a legtöbbet meg is valósította.” 1866 és I867 között a Temesvárét Zeitung főszerkesztője volt.18 Gazdasági terveinek kivitelezését a Klapka György honvédtábornokkal fennálló barátsága is segítette. Niamessny Mihály kétszer nősü lt. Első. Teodorovics Bertával kötött házasságából, amely I 871-ben válással ért véget, három gyermek született: Etelka, Ilona és Berta. Másodszor I885. február I2-én Versecen Róth Flórával kötött házasságot. Ebből a házasságból még két gyermek született: Mihály és Flóra. 1871-ben Újvidék, Szabadka és Zombor szabad királyi város is főispánjává jelölte, azonban magánéleti problémája, első házasságának felbomlása, a válás körüli nehézségek miatt jelölése visszavonását kérte. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Fehértemplomba nevezte ki, de miután közjegyzői irodáját nem nyitotta meg, a fehértemplomi székhelyet újból meghirdették. A miniszter 1876-bán Karánsebesre nevezte ki közjegvzőnek, az elhunyt Bordás Tivadar helyére. Karánsebesi irodáját I876. október 15-én nvitotta meg. 1880-ban karánsebesi székhelyét elcserélte Rakics János fehértemplomi közjegyzővel. Pályája kiteljesedéséhez a nyugalmat a Róth Flórával kötött házassága biztosította számára. Fia, dr. Niamessnv Mihály ügyvéd, országgyűlési képviselő naplójában így emlékezett édesanyjára: „Nagyon szép volt, lelkülete angyali, mely aranyszívű, de igen nehéz természetű édesatyámmal az ezt követő 27 év alatt sok nehézség közepette is boldog családi életet tudott lefolytatni, háázuk tekintélyes úri ház volt.” Niamessny Mihálynak közjegyzőként több cikke is megjelent a volt katonai határőrvidék speciális jogintézményéről, a házközösségi birtokról, a druzsmáról. Az intézmény megszüntetésére csak 1885-ben került sor, részben a közjegyző cikkeiben kifejtett jogi érvek hatására. 1896-ban érdemes közéleti tevékenységének elismeréseként a király királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Időközben érzelmi és anyagi okok miatt is szeretett volna visszatérni a család számára kedves Temesvárra, azonban sorozatos áthelyezési kérelmét nem teljesítették. ,,Ha fizikailag Fehértemplomban voltun k is, lelkileg nem tudtunk Temesvártól elszakadni. Talán ez a lelki beállítottság volt az oka részben, hogy atyám munkássága az ő nagy szellemi kvalitásai, jogi tudása, a nép nyelvének — német, szerb, román — tökéletes ismerete mellett nem tudta az általa kívánt eredményeket, különösen anyagi téren elérni — írta fia. A Temesvári Királyi Közjegyzői Kamara többször elnökségi tagjának választotta. Ternes vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Fehértemplomban a Szabadelvű Párt helyi szervezetének volt az elnöke. Niamessny Mihály életének 67- évében 1901. május 7-én Fehértemplomban hunyt el.
