Magyar
English
Deutsch
PARCSETICH FÉLIX ♦ 1839-1889
Rákóczi Parcsetich Félix 1839- szeptember 12-én született Szabadkán. Édesapja Parcsetich Sándor bácsi esküdt, édesanyja Pacher Teréz volt. Szülei korán meghaltak, ezért anyai nagyapja, Pacher Ferenc szabadkai városi tanácsos nevelte fel. A középiskolát Szabadkán, Baján és Pécsett végezte. Nagyszülei kívánságára előbb teológiai tanulmányokat folytatott, papi pályára azonban nem akart lépni, ezért beiratkozott a jogi fakultásra. Jogi tanulmányokat 1858-tól a Pesti Tudományegyetemen, valamint Bécsben és Prágában folytatott. Tanulmányainak befejezése után Szabadkán ügyvédi irodát nyitott. Kortársai már pályája kezdetén is nagy reményeket fűztek hozzá, amit jelez, hogy Kálozdi Antal komponista neki ajánlotta a Félix csárdás című szerzeményét. 1867-ben Szabadka szabad királyi város főügyészévé választották. I870. október 15-én Szabadkán házasságot kötött szentgyörgyvölgyi dr. Szép György orvos özvegyével, Majoros Klárával. Házasságukból két gyermek született, László és Sándor, azonban a felesége első házasságából származó gyermekeket is felnevelte. Nevezetesen Szép Dezső későbbi hódsági királyi közjegyzőt, Morvay Ákosné született Szép Blankát, valamint Szép Irént, aki Vissy Károly óbecsei királyi közjegyzőhöz ment feleségül. A politikai életbe korán bekapcsolódott. Vezetője volt a szabadkai Deák Körnek, amely 1875-ben a Szabadelvű Párt helyi szervezetévé alakult át. A párt helyi szervezetének elnökévé is őt választották. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Óbecsére nevezte ki. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai köze tartozott. Közjegyzői irodájában Mezey Zsigmond dolgozott közjegyző-helyettesként. Szakmai munkája mellett tevékeny része volt Óbecse közéletének alakításában. Az 1877—1878. évi orosz—török háború alatt a török sebesültek javára rendezett jótékonysági táncest védnöke és szónoka volt. Az Óbecsei Önsegélyző Szövetkezet igazgatósági tagjának is megválasztották. Amikor 1882-ben a király Újvidék szabad királyi város főispánjának nevezte ki, lemondott közjegyzői állásáról. Lemondását a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara sajnálattal vette tudomásul. ,,A kamara, midőn egyik érdemdús tagjának a közjegyzői kartól való elválását sajnálattal veszi, másrészt örömmel fogadja annak kitüntetését és Újvidék város főispánjává történt kineveztetését” - írták róla. Az óbecsei közjegyzői irodát tartós helyettesként kinevezéséig Mezey Zsigmond vitte tovább. 1883-ban skarlátban elhunyt Sándor nevű fia. Főispáni működésének első éveiben közreműködött a Bánságba telepített bukovinai székelyek falvainak kijelölésében.. Hivatalát közmegelégedéssel töltötte be, ezért neve többször is felmerült a fontos kinevezéseknél, mint például Bács-Bodrog vármegye főispáni tisztségének, illetve Bosznia-Hercegovina kormányzói posztjának betöltésénél. 1887-ben ideiglenesen Baja törvényhatósági jogú város főispáni tisztségével bízták meg. Szabad idejében szívesen üdült a népszerű Tátrafüreden. A legkedvesebb üdülőhelye azonban Palicsfürdő volt. Az l880-as évek elején saját nyaralót épített a Palicsi-tó mellett. A palicsi fürdőszezon vonzerejét az évenként megrendezett atlétikai versenyek jelentették. Parcsetich Félix ezeken a versenyeken koránál fogva már nem vett részt, azonban a díjakat ő adta át a győzteseknek. Virilista jogon is tagja volt Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának. Martonos es Óbecse határában nagyobb földbirtokkal rendelkezett. Újvidéken a Petőfi Sándor utcában (ma Trg mladenaca) egy palotája volt, amely jelenleg a városi önkormányzat anyakönyvi hivatala, a bálterem helyén kialakított díszes házasságkötő teremmel. Kulturális érdeklődésének sokoldalúságára jellemző, hogy tagja volt a Képzőművészeti Társulatnak, a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. Népszerűségét jelzi, hogy a kurticsi (Kürtös) tűzkárosultak javára dr. Báttaszéki Lajos szerkesztésében 1887-ben megjelent Alföldi képes emlékkönyvben a térség neves szülötteként rövid életrajza és portréja is szerepel. 1888 szeptemberében Obecse város első díszpolgárának választották. A díszoklevelet átadó küldöttséget barátja, Szülik József plébános és költő vezette. Szülik József korábban alkalmi költeményben is ünnepelte a közösség érdekében munkálkodó vármegyei politikust: „Oh élj és szolgáld ezt a szép hazát még, / Úgy sem sok ennek önzetlen fia, / Fejed fölött méltán szép dicssugár ég, / Ki élsz a honnak — magadnak soha!” Újvidéki főispánként védnöke volt a helyi gazdasági termény-, kertészeti és méhészeti kiállításnak. Felesége, Majoros Klára rendezte meg a „Jó-szív” egyesület jótékonysági rendezvényét, amelyen az újvidéki magyar, szerb, német és izraelita nőegyletek vettek részt. A jótékonysági vásár jelentős összeggel járult hozzá a szegénység enyhítéséhez, és a nemzetiségek közötti közeledést is jól szolgálta. A főispán elismertségét növelte, hogy személyesen is részt vett a dunai árvíz elleni védekezésben. A király a főispán! Teendők mellett megbízta, hogy lássa el a Titeli Duna— Tisza Töltésfenntartó Társulat miniszteri biztosi teendőit, valamint a karlócai szerb egyházi kongresszuson királyi biztosként vegyen részt. Munkássága során a szerb nemzetiség, valamint a szerb király bizalmát is élvezte. Jakov Ignatovic szentendrei, majd újvidéki szerb írónak, a szerb Matica folyóirat, a Letopis szerkesztőjének ő adta át a Szent Száva-rend kitüntetését. 1888-ban Vojnits Lukács és Latinovits Géza földbirtokos, valamint Mamuzsics Lázár szabadkai polgármester társaságában utazást tett Szerbiában. A szerb király audiencián fogadta a bácskai küldöttséget. 1889-ben a magyar és a szerb nép közötti kapcsolatok javítása érdekében folytatott munkásságáért I. Milán Obrenovic szerb király a Takova-rend középkeresztjével tüntette ki. Parcsetich Félix 1889. április 20-án Újvidéken hunyt el. A Futaki úti római katolikus temetőben temették el, ahol sírja ma is megtalálható. A gyászmiséjén részt vevő tömeg nemcsak a templomot, hanem a főteret is megtöltötte. A róla szóló nekrológok többek között kiemelték, hogy halálával a legtöbbet Újvidék városa veszített, amely „a főispán hét évi kormányzása alatt évtizedek mulasztásait pótolta ”. Halálát követően a városházi tanácsteremben elhelyezett portréfestményét dr. Flatt Victor újvidéki főispán, későbbi szabadkai közjegyző avatta fel.
