pongyelaki Dr. Róth Aurél

kir. közjegyző Sümegen (1916) kir. közjegyző Tapolcán (1916-1945)


A Róth család a 16. század folyamán Dél- Németországból Felső-Magyarország bányavidékére költözött nemes rothenfelsi Roth család 1618-ban magyar nemességet nyert pongyelaki ágától származik. Róth Aurél Székesfehérváron született 1876. szeptember 27-én, Róth Zsigmond körmendi tiszttartó és Sztanó Mária gyermekeként. Édesapja 1876-tól a herceg Batthyány– Stratmann-féle hitbizomány összes magyarországi és horvátországi javait haszonbérlő társaság uradalmi tiszttartója volt Körmend székhellyel. Róth Aurél elemi iskoláit Körmenden az evangélikus iskolában végezte, majd a német nyelv tökéletes elsajátítása céljából rövid ideig Grazban tanult. Középiskolai tanulmányait részben Sopronban, részben a budapesti evangélikus gimnáziumban folytatta, ahol 1894-ben tett érettségi vizsgát. 1895 és 1899 között a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Közjegyzőjelölt 1901 és 1902 között testvére, dr. Róth Zsigmond kiskunfélegyházi királyi közjegyző irodájában, majd 1902-től ügyvédjelölt dr. Fittler Dezső budapesti ügyvéd oldalán 1904. október 31-ig. Sikeres vizsgái után, 1906. május 13-án szerzett doktorátust a Budapesti Tudományegyetemen.

1916-ig változatlanul a fővárosban dolgozott. Pár évig ügyvédjelölt, majd – miután 1910. június 27-én a Budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottság előtt sikeres szakvizsgát tett – dr. Cottely Géza és dr. Róth Zsigmond budapesti királyi közjegyzők mellett közjegyzőhelyettes. A háború kitörésekor mint póttartalékos egy évig címzetes tizedesként teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1915 augusztusában a katonai szolgálat alól felmentést kapott. 1916. február 24-én az igazságügyi miniszter közjegyzőnek nevezte ki Sümegre, ahonnan kérelmére november 23-án Tapolcára helyezték át. Virilis jogon tagja volt Tapolca város képviselőtestületének, valamint Zala vármegye törvényhatósági bizottságának, választás útján pedig több megyei bizottságnak. Hazafi as magatartása miatt, koholt vádak alapján a Tanácsköztársaság idején több alkalommal is bíróság elé állították. 1922-től felügyelője volt a tapolcai evangélikus fiókegyháznak. Felügyelőbizottsági tagja a Tapolca és Vidéke Hitelszövetkezetnek. Elnöke a Tapolcai Járási Levente Egyesületnek, a Tapolcai Ének és Zene Egyesületnek. A két világháború között a közjegyzői kamarák területe átrendeződött, és Tapolca a Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamarához került, aminek alelnökéül Róth Aurélt választották meg. Nyilvános szereplései tükrözték konzervatív világnézetét. Vezető szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. 1922-től 1926-ig a tapolcai választókerületben elnöke a Keresztény Nemzeti Pártnak, 1939-ben elfogadta a Magyar Élet Pártja társkerületi pártvezetői tisztségét. 1940 szeptemberében a miniszter előterjesztésére a kormányzó magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozott részére. Élete tragikusan ért véget. 1945. március 27-én a Tapolcán átvonuló szovjet csapatokra Kossuth utcai otthonának ablakából vadászfegyverével lövöldözött, majd feltehetőleg öngyilkos lett. Sírjának helye ismeretlen.

Galéria