Magyar
English
Deutsch
Simonsich Géza ♦ 1844-1917
Nahácsi és banjalukai Simonsich Géza 1844. november 2-án született Pakácpusztán, Sándorháza közelében. Édesapja Simonsich György, édesanyja Hesz Friderika volt. Jogi tanulmányokat 1861 és 186 5 között a Pesti Tudományegyetemen folytatott. Szakmai pályafutását ügyvédként kezdte, a Temesvári Ügyvédi Kamara temesvári székhellyel jegyezte be tagjai sorába. 1871-ben a Nagyszentmiklósi Királyi Járásbírósághoz aljárásbírónak nevezték ki. Innen Billédre helyezték járásbírónak. a bíróság elnökének. 1873- december 30-án Billéden házasságot kötött felsőszöllősi Szöllősy Saroltával. Házasságukból gyermek nem született. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Billédre nevezte ki. A Temesvári Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai közé tartozott. Aktívan részt vett a közjegyzői közéletben. A kamarának 1907 és 1912 között választmányi tagja is volt. 1878-ban a vallás- és közoktatási miniszter Bibéden iskolalátogatónak nevezte ki. 1882-ben a Versecre áthelyezett dr. Kormos Béla közjegyző nagyszentmiklósi irodájának tartós helyettese volt. A közjegyzőt Bibédről az igazságügyi miniszter 1883-ban Nagvszentmiklósra helyezte. Nagyszentmiklosi közjegyzői irodáját 1883. április 30-án nyitotta meg. Magyar, német, szerb, román és német nyelven is beszélt. Nagvszentmiklós közéletében is jelentős szerepet vállalt. 1890-ben megalapította a nagvszentmiklósi dalárdát, amelynek első elnökévé választotta.1892-ben a Dalárda Egyesületek Országos Szövetsége választotta választmányi tagjává. A nagvszentmiklósi társaskör, kaszinó elnöki tisztét is viselte, annak elnökévé — mint írták — Simonsich Géza királyi közjegyzőt, királyi tanácsost választották meg, ki minden választásnál kijelentette, Hogy most már elég volt az elnökségből, de a társulat egyhangúlag kényszeríti az elnökségre”.1898-ban az Erzsébet királyné Budapesten felállítandó szobrára 10 koronás adományt tett. Személyében a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület egyik alapító tagját tisztelte. A Szabadelvű Párt 1904-ben alakult nagyszentmiklósi szervezete alelnökévé választotta. A közjegyzőnek a király a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül 1904-ben királyi tanácsosi címet adományozott. Simonsich Géza 1917-ben Nagyszentmiklóson hunyt el. Sírja a helyi római katolikus temetőben ma is megtalálható.
