Magyar
English
Deutsch
1849-1932
A szentkirályszabadjai Baditz család Veszprém megyéből származik, ahol már az 1600-as évektől kimutatható a család jelenléte. Később a család tagjai Vas és Sopron vármegyék közgyűlései előtt is bemutatták a nemesi oklevelüket. Baditz Lajos apja, Baditz Endre (1799–1861), előbb a kapuvári járás főszolgabírója, majd pedig Sopron szabad királyi város főbírója. Téten, 1847. november 28-án kötött házasságot
galántai Chemez Karolinával. Házasságukból a Tótkeresztúron (ma: Magyarkeresztúr) 1849. március 19-én született Lajos és Ottó, az 1852-ben féléves korában elhunyt Szeréna, és az 1855-ben született Zoltán, Sopron vármegye későbbi főispánja származott. 1859-ben Baditz Endre a családjával Sopronba költözött. Az ikertestvérek, Lajos és Ottó, tanulmányait lásd külön menü pontban. Utoljára 1931-ben voltak együtt érettségi találkozón, amely egybeesett a Pápai Református Főiskola
Önkéntesi éve végén letette a tiszti vizsgát, és tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1878-ban a 76. gyalogezred állományának tagjaként részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában. Katonai szolgálatban szerzett érdemeit az 1878. évi hadi- és emlékérem adományozásával ismerték el. A hadműveletek befejeztével áthelyezték a zala-muraközi 78. gyalogezred állományába, és egyúttal népfelkelő (tartalékos) főhadnaggyá léptették elő. 1881. december 31-én kilépett a honvédség kötelékéből, „szabadságolt állományú” lett. Baditz Lajos a jogi tanulmányainak befejezését követően egy budapesti ügyvédi irodában folytatott jogi gyakorlatot, majd ügyvédi irodát nyitott. 1875-ben az igazságügyi miniszter Csornára nevezte ki királyi közjegyzőnek. 1876. május 1-én Szilsárkányban, a Baditz-birtok központjában kötött házasságot baracskai Szűcs Rózával. Házasságukból az 1877-ben született Emerika (Imrike), az 1879-ben született Jenő, az 1883-ban született Lajos és az 1886-ban született Róza származtak.6 Baditz Lajos a szüleitől örökölt földterületeket, de birtokát vásárlásokkal is gyarapította. Tulajdonában állt a magyarkeresztúri Baditz-kastély, a hozzá tartozó 220 kataszteri hold birtokkal, valamint a szilsárkányi Baditz–Bozzay- és a szilsárkányi alsó Baditz-kúria. Baditz Lajos Szilsárkányban 110, míg a szomszédos Pásztori faluban 55 katasztrális hold földbirtokkal rendelkezett. Kapuváron lakóházat építtetett, amely a városi lakóháza mellett a közjegyzői irodája elhelyezésére is szolgált. A közjegyző a nyugállományba vonulása után a birtokain gazdálkodott. Történelmi ismereteinek elmélyítése érdekében a Magyar Történelmi Társulat, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagjává vált, és ezzel aSzázadok, valamint aTurul című folyóiratok rendszeres olvasója lett. A 80 éves Baditz Lajost – ikertestvérével, Baditz Ottó festőművésszel együtt – 1929-ben a Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyletének ülésén köszöntötték. A Baditz család a szép kort megélt testvérpárnak egy társasvacsorát rendezett Budapesten, amelyről a korabeli lapok is írtak tudósításokat. 1932. május 20-án hunyt el a győri kórházban. Szilsárkányban, a Baditz családi sírboltban temették el. A közeli családtagok közül gyászolták még életben lévő gyermekei: ifj. Baditz Lajos, bocsári Svastits Zoltánné, valamint Sághy Györgyné, és ikertestvére: Baditz Ottó.
A szentkirályszabadjai Baditz család Veszprém megyéből származik, ahol már az 1600-as évektől kimutatható a család jelenléte. Később a család tagjai Vas és Sopron vármegyék közgyűlései előtt is bemutatták a nemesi oklevelüket. A Baditz család nemesi címere: egy kékben zöld hármas halom közepén álló, jobbra néző fehér galamb, amely a csőrében egy zöld ágat tart. A címer sisakdísze: egy koronán álló pajzsalak. A címer takarói: kék-arany és vörös-ezüst.1 Baditz Lajos apja, Baditz Endre (1799–1861), előbb a kapuvári járás főszolgabírója, majd pedig Sopron szabad királyi város főbírója. Téten, 1847. november 28-án kötött házasságot galántai Chemez Karolinával. Házasságukból a Tótkeresztúron (ma: Magyarkeresztúr) 1849. március 19-én született Lajos és Ottó, az 1852- ben féléves korában elhunyt Szeréna, és az 1855-ben született Zoltán, Sopron vármegye későbbi főispánja származott. 1859-ben Baditz Endre a családjával Sopronba költözött. Az ikertestvérek, Lajos és Ottó, előbb a Soproni Evangélikus Líceumban (1861–1864), majd pedig a Pápai Református Gimnáziumban folytatták középiskolai tanulmányaikat (1865–1867).2 1897. június 26-án testvérével, Ottóval együtt vett részt a 30 éves érettségi találkozón. Utoljára 1931-ben voltak együtt érettségi találkozón, amely egybeesett a Pápai Református Főiskola 400 éves évfordulójával. 1867-ben tették le az érettségi vizsgát. Ezt követően mind a ketten a Pozsonyi Jogakadémián folytatták tanulmányaikat (1869–1871). 1871-ben Baditz Lajos – jogi akadémiai tanulmányai mellett – az egyéves önkéntesi évét is letöltötte. Önkéntesi éve végén letette a tiszti vizsgát, és tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1878-ban a 76. gyalogezred állományának tagjaként részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában. Katonai szolgálatban szerzett érdemeit az 1878. évi hadi- és emlékérem adományozásával ismerték el. A hadműveletek befejeztével áthelyezték a zala-muraközi 78. gyalogezred állományába, és egyúttal népfelkelő (tartalékos) főhadnaggyá léptették elő. 1881. december 31-én kilépett a honvédség kötelékéből, „szabadságolt állományú” lett.4 Baditz Lajos a jogi tanulmányainak befejezését követően egy budapesti ügyvédi irodában folytatott jogi gyakorlatot, majd ügyvédi irodát nyitott.
Baditz Lajos apja, Baditz Endre (1799–1861), előbb a kapuvári járás főszolgabírója, majd pedig Sopron szabad királyi város főbírója. Téten, 1847. november 28-án kötött házasságot galántai Chemez Karolinával. Házasságukból a Tótkeresztúron (ma: Magyarkeresztúr) 1849. március 19-én született Lajos és Ottó, az 1852-ben féléves korában elhunyt Szeréna, és az 1855-ben született Zoltán, Sopron vármegye későbbi főispánja származott.
