Magyar
English
Deutsch
közjegyző Sásdon
A Baranya megyei Sásdon született 1897. július 16-án, id. dr. Barna Lajos királyi közjegyző és Burger Margit gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a kaposvári állami főgimnáziumban végezte, majd az 1915– 1916-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatójaként az első alapvizsgát letette. 1916. augusztus 1-től katonai szolgálatba vonult. 1917. május 1-től az olasz hadszíntéren harcolt. Hősies magatartásáért az I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki, mint zászlóst. Az első világháború befejezésével, 1918. november 5-én olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919 november 12-én került haza, és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. 1920-tól tudta csak folytatni jogi tanulmányait a budapesti egyetemen, ahol 1921. december 17-én jogtudományi diplomát és doktorátust szerezett. A Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara 1922. január 20-án jegyezte be közjegyzőjelöltnek Sásdra, édesapja mellé. Ezzel egyidejűleg ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott dr. Kerese György sásdi ügyvéd irodájában. A szükséges joggyakorlati idő eltelte után, az egységes ügyvédi és bírói vizsgát Budapesten 1925. július 1-jén tette le. 1926. szeptember 27-től a kamara a sásdi közjegyző állandó helyetteseként jegyezte be. 1928 júniusában az olasz harctéren szerzett kitüntetése alapján vitézzé avatták. Az igazságügyi miniszter1931. március 19-én, id. dr. Barna Lajos halála után, a megüresedett sásdi közjegyzői székhelyre közjegyzőnek nevezte ki. Tagja volt a közjegyzői fegyelmi bíróságnak. 1938-tól rendszeresen katonai szolgálatra hívták be, majd főhadnaggyá léptették elő. Harcolt a második világháborúban is. 1945-ben, Bécs kiürítésekor megszökött és hajón Passauba ment, ahol amerikai hadifogságba esett. Novemberben szabadult és hazatért Magyarországra. A hegyháti járás igazoló bizottsága egyhangúlag igazolta. Sásdon a Kossuth Lajos u. 18. szám alatt lakott, ahol a közjegyzői iroda is működött. Első felesége, Koszits Mária 1947. március 22-én elhunyt, gyermekük nem született. Második házastársa Császár Jolán, akivel 1948. január 21-én kötött házasságot Sásdon, 1950. január 12-ig működött közjegyzőként, amikor a polgári közjegyzőséget megszüntették. Állami szolgálatba nem vették át. Az új államhatalom megbélyegezte, ezért a Pécsi Ügyvédi Kamara sem vette fel a soraiba, így ettől az időponttól kilenc hold területű ingatlanán gazdálkodott. Az új rendszer irodáját és balatonföldvári villáját is elvette, így lassan minden vagyonát elvesztette. Feleségével 1957-ben Pécsre költöztek, ahol a Janus Pannonius Gimnáziumban mint hivatalsegéd dolgozott, majd pár év múlva nyugdíjazták. 1969. november 18-án hunyt el Pécsen. Sásdon temették el, édesapjával egy sírban nyugszik.
